2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Felhőkarcolóhidak és üvegkupola Manhattan felett – így is kinézhetne ma New York

2017. március 17. 17:26

A Gellért-hegyen piramis épülhetett volna, Budapesten számos felhőkarcoló is állhatna és a fővárosiak a „Horthy-plázának” csúfolt Deák téri bevásárlóközpontban bámészkodhattak volna, ha megvalósulnak bizonyos, a lehetőségektől és a jó ízléstől olykor elrugaszkodott városrendezési tervek. Ugyanez igaz New Yorkra is, ahol hasonlóan monumentális tervek születtek az elmúlt 150 évben. Hogyan nézne ki ma New York, ha ezek megvalósultak volna?

A „zseniális rosszfiúnak” is nevezett Raymond Hoodot többek között a Rockefeller Center, a Daily News Building és a chicagói Tribune Tower tervezőjeként tartják számon. De mi a helyzet azokkal az elképzeléseivel, amelyek csak tervrajzok formájában maradtak fent? Csodálhatunk-e egy olyan városképet, amely sohasem valósult meg? Ez az egyik központi kérdése Sam Lubell és Greg Goldin új könyvének, A soha meg nem épült New Yorknak, amelyben a szerzők számba veszik azokat a városrendezési terveket, amelyek a bürokrácia gáncsoskodása miatt, költségvetési okokból vagy egyszerű balszerencse folytán nem valósulhattak meg – olvasható az Atlas Obscura cikkében.  

1925-re New York – Londont lehagyva – a világ legnagyobb városa lett. A forgalmat egyre nehezebben lehetett kulturált keretek között tartani, ezért Hood a város tehermentesítése érdekében számos hidat tervezett Manhattan folyói fölé, amelyeket 50-60 emelet magas épületek szegélyeztek volna. A hidak tele lettek volna boltokkal és színházakkal, a vízi sportok kedvelőit pedig liftek vitték volna a folyókig. Hood elképzelései szerint több mint egy tucat hasonló híd szelte volna át Manhattan folyóit, végül azonban a terv nem valósult meg.

Persze nem csak Hoodnak voltak olyan elképzelései, amelyek kihasználták volna a folyók adta lehetőségeket. 1946-ban Wallace K. Harrison és William Zeckendorf  X-city nevű tervükben íves felhőkarcolókat és helikopter-leszállópályákat is magában foglaló hatalmas komplexumot álmodtak meg az East riverre. Egy évtizeddel később Frank Lloyd Wright terve egy kis, hotelekkel, apartmanokkal, színházakkal és kórházakkal teli minivárossá varázsolta volna Ellis Islandet, amelyben még planetárium és jachtklub is helyet kapott volna.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Így képzelték el 1950 New Yorkját évtizedekkel korábbanA The New York Times 1909. augusztus 8-i számának címlapja, amely Charles Rollinson Lamb Manhattanba megálmodott átlós utcákról szóló terveit dicsériJohn Rink Central Park-tervében a csillag alakú kertek mellett egy céllövölde is helyet kapottModern apartmanok a Roosevelt Islanden Victor Gruen 1961-es tervébenRobert Moses 1961-es terve a Fifth Avenue Washington Square Parkon történő átvezetéséreA Reed and Stem építészcég 1903-as dizájnterve a Grand Central StationreR. Buckminster Fuller Manhattan fölé magasodó, 2 mérföld átmérőjű üvegkupolájának 1961-es terve Rufus Henry Gilbert 1870-ben készített terve a hét méterrel az utcák fölött megépítendő vasútról Frank Lloyd Wright 1959-es, 93 millió dolláros Key Projectje az Ellis Islanden megépítendő minivárosrólFélemelet a John F. Kennedy Repülőtéren Pei Cobb Freed 1990-es tervébenAz East Riverre 1946-ban megálmodott X-City terve, többek között helikoptereknek és kisebb repülőknek fenntartott leszállópályával, koncertteremmel és ívelt felhőkarcolókkal Robert Moses és Othmar Ammann fotómontázsa a Brooklyn-Battery hídról 1939-bőlA Brooklyn Dodgers baseballcsapatnak Normal Bel Geddes és R. Buckminster Fuller által tervezett kupolás stadionja, amelyet 1960-ban avattak volna fel A Manhattan belvárosát az ENSZ épületeinek helyt adó városrésszel összekötő út terve William Zeckendorftól és Wallace K. Harrisontól 1948-ból. Az utat kétoldalt épületek szegélyeztek volna, és egy televíziós antennába futott volna bele

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár