Felhőkarcolóhidak és üvegkupola Manhattan felett – így is kinézhetne ma New York
2017. március 17. 17:26
A Gellért-hegyen piramis épülhetett volna, Budapesten számos felhőkarcoló is állhatna és a fővárosiak a „Horthy-plázának” csúfolt Deák téri bevásárlóközpontban bámészkodhattak volna, ha megvalósulnak bizonyos, a lehetőségektől és a jó ízléstől olykor elrugaszkodott városrendezési tervek. Ugyanez igaz New Yorkra is, ahol hasonlóan monumentális tervek születtek az elmúlt 150 évben. Hogyan nézne ki ma New York, ha ezek megvalósultak volna?
Korábban
A „zseniális rosszfiúnak” is nevezett Raymond Hoodot többek között a Rockefeller Center, a Daily News Building és a chicagói Tribune Tower tervezőjeként tartják számon. De mi a helyzet azokkal az elképzeléseivel, amelyek csak tervrajzok formájában maradtak fent? Csodálhatunk-e egy olyan városképet, amely sohasem valósult meg? Ez az egyik központi kérdése Sam Lubell és Greg Goldin új könyvének, A soha meg nem épült New Yorknak, amelyben a szerzők számba veszik azokat a városrendezési terveket, amelyek a bürokrácia gáncsoskodása miatt, költségvetési okokból vagy egyszerű balszerencse folytán nem valósulhattak meg – olvasható az Atlas Obscura cikkében.
1925-re New York – Londont lehagyva – a világ legnagyobb városa lett. A forgalmat egyre nehezebben lehetett kulturált keretek között tartani, ezért Hood a város tehermentesítése érdekében számos hidat tervezett Manhattan folyói fölé, amelyeket 50-60 emelet magas épületek szegélyeztek volna. A hidak tele lettek volna boltokkal és színházakkal, a vízi sportok kedvelőit pedig liftek vitték volna a folyókig. Hood elképzelései szerint több mint egy tucat hasonló híd szelte volna át Manhattan folyóit, végül azonban a terv nem valósult meg.
Persze nem csak Hoodnak voltak olyan elképzelései, amelyek kihasználták volna a folyók adta lehetőségeket. 1946-ban Wallace K. Harrison és William Zeckendorf X-city nevű tervükben íves felhőkarcolókat és helikopter-leszállópályákat is magában foglaló hatalmas komplexumot álmodtak meg az East riverre. Egy évtizeddel később Frank Lloyd Wright terve egy kis, hotelekkel, apartmanokkal, színházakkal és kórházakkal teli minivárossá varázsolta volna Ellis Islandet, amelyben még planetárium és jachtklub is helyet kapott volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- 10:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap
- tegnap
- Boszorkánynak nézte szomszédját Hofmann, az „LSD atyja” tegnap
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő tegnap
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában tegnap