Feleségvadászat: a nők miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?

2016. november 7. 13:23

Miután a vikingek 793-ban megvetették a lábukat Lindisfarne szigetén, hosszú évtizedeken át tartó fosztogatássorozat vette kezdetét, amelynek köszönhetően az északi harcosok félelmetes hírnevet szereztek maguknak. Valódi motivációikról azonban megoszlik a történészek véleménye. Egy korábbi, a szakemberek által a legújabb kutatások tükrében felélesztett elmélet szerint a legfőbb szempont a feleségszerzés lehetett. 

Feleségvadászat miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?

A tudósok számos teóriát állítottak már fel a viking „hadjáratok” okaival kapcsolatban. Volt, aki az északi területek túlnépesedését vélték felfedezni a háttérben, mások a látszólag megállíthatatlanul terjedő kereszténység elleni megelőző csapásként látják az eseményeket – olvasható a The Telegraph cikkében.

Dr. Mark Collard, az Aberdeeni Egyetem régészprofesszora  kollégáival, Ben Raffielddel és Neil Price-szal, az Uppsalai Egyetem professzorával úgy véli, az északi népek társadalmában bekövetkező változások a potenciális házastársak számának hiányát idéztek elő. A sagák azt mutatják, hogy a fosztogatások idejére a többnejűség bevett gyakorlattá vált a vikingek körében: a férfiaknak több feleségük vagy ágyasuk is lehetett, ám a megváltozó körülmények között nem mindenki tudott magának feleséget szerezni. 

A fiatal, szegény férfiaknak nem sok esélyük volt arra, hogy feleséget szerezzenek, hacsak nem tettek szert gyorsan vagyonra, amelyre a fosztogatások kiváló lehetőséget biztosítottak – fejtette ki Pollard professzor. A kutató szerint nyilvánvaló, hogy a nemek arányában bekövetkező, akárcsak kismértékű torzulásnak is komoly következményei lehettek.

Volt, akiknek két-három felesége volt, ám ahogy a sagákban olvashatjuk, egyes hercegeknek gyakorlatilag korlátlan számú hitvesük is lehetett.  Egy olyan társadalomban, amelyben csak a nagy hatalmú, idősebb férfiaknak volt több ágyasa, megnövekedett a fiatal, egyedülálló férfiak aránya. A poligám házasságok kiélezték a férfiak közötti vetélkedést, akik minden eszközzel, akár kockázatos vállalkozásokkal is megpróbáltak feljebb emelkedni a társadalmi ranglétrán.  A fosztogatások remek esélyt biztosítottak a vagyon- és hatalomszerzésre, amelynek révén a társadalom elismert tagjaivá válhattak, és férfiasságukat bebizonyítva jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy feleséget szerezzenek maguknak.

A gondolat meglepő módon már Dudon de Saint Quentin 10-11. században élt történetírónál megjelent, aki Historia Normannorum című művében azt írja, a fosztogatások oka a fiatal, nőtlen férfiak tekintetében jelentkező népességfelesleg volt.  A 16-17. században élt angol történetíró, William Camden 1610-ben írt Britannia című munkájában is amellett érvelt, hogy a „wikingeket” a társdalom túlnépesedése hajtotta.

Az elméletet azonban az utóbbi években csak kevés kutató támogatta. A többség ugyanis úgy véli, a fosztogatások legfőbb motivációja a Nagy Károly által az északi pogányok keresztény hitre való térítésének szándékával vezetett hadjáratok voltak, amelyek során mindenkit megöltek, aki nem volt hajlandó hitet váltani. Collard professzor azonban úgy véli, a feleségvadászattal összefüggő teória az újabb pszichológiai és néprajzi kutatások tükrében ismét hihető magyarázatnak tűnik. A tanulmányok szerint a nemek közötti arány felborulása az agresszió növekedését vonja maga után, és ahol nagyobb az egyedülálló férfiak aránya, megnő a nemi erőszak, a gyilkosságok, a testi sértések, a lopások és csalások aránya is. Az újabb kutatásokból az is kiderült, hogy a dél-amerikai janomamó indiánok többnejűség miatt is hajtanak végre idegen települések ellen irányuló rajtaütéseket. 

A viking sírok feltárása régészeti bizonyítékot is szolgáltat a teória alátámasztására, a harcosok többsége ugyanis ezek szerint fiatal férfi volt. A 8. század végére a mai Skandinávia területén számos kis királyság osztozott. Collard szerint nagyon is van létjogosultsága annak a felvetésnek, amely szerint a többnejűség és a vadházasság intézményének elterjedése, valamint a társadalmi rétegződés együttes hatása elérte azt a pontot, amely a fosztogatások megindításához vezetett. A felsőbb rétegekbe tartozó férfiak egyre nagyobb számú nőt sajátítottak ki, így az alacsonyabb társadalmi státuszú férfiaknak nem maradt más választása, mint életveszélyes vállalkozásba fogni.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma