„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város
2015. augusztus 24. 08:23
Korábban
Titokzatos múlt
Petra városa már az Ószövetségben is felbukkan, Sela néven, és a régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a térség már a neolitikumban, Kr. e. 9000 környékén is különböző kisebb törzsek lakóhelye volt. A következő több ezer éves időszakban számos, földműveléssel és pásztorkodással foglalkozó nomád nép telepedett le a vidéken, majd a Kr. e. 5-6. században új korszak kezdődött: a nabateusok hódították meg a területet.
A nép eredetéről két verzió is létezik. Az egyik elmélet szerint a nabateusok a Perzsa-öböl közeléből származnak, mások viszont úgy vélik, egy korábban Petrától nyugatra élő arab törzsről van szó.
Annak ellenére, hogy már bizonyíthatóan előbb megtelepedtek a területen, a nép neve először Kr. e. 312-ben bukkan fel a történelmi forrásokban. Szicíliai Diodórosz, a Kr. e. 1. században élt görög történetíró idézi Kardiai Hieronümosz leírását, aki a Kr. e. 4. század végén a Holt-tenger környéki terület kormányzójaként tevékenykedett, és a nabateusokra egyértelműen arabokként hivatkozott. A történetíró különös szokásaik ismertetése mellett (nem ittak bort, nem építettek házakat, és még csak fákat sem ültettek) kitért kereskedő életmódjukra, valamint találékony víztározó rendszerükre is, amelyről a későbbiekben még lesz szó.
Míg Diodórosz egy három évszázaddal korábban írt forrásra hivatkozott, Sztrabón, a görög földrajztudós a Kr. e. 1. század utolsó harmadában írt hatalmas terjedelmű Földrajz című munkájában kortársa, Athenodórosz élményeit idézte fel Petrával kapcsolatban, amely ekkor már a nabateusok fővárosa volt. A filozófus egy gazdag, kereskedelmi központként funkcionáló nagyvárosról adott hírt, amelyet királyok irányítanak, és amelynek lakói bőségesen rendelkeznek teve- és birkanyájakkal. Sztrabónhoz hasonlóan a Kr. u. 1. században élt római polihisztor, Idősebb Plinius is meghatározó kereskedővárosként, karavánutak csomópontjaként azonosította Petrát.
Bár sokan állattartással vagy földműveléssel foglalkoztak, a nabateusok többsége valóban kereskedőként tevékenykedett. Elsősorban az Arábia és a Földközi-tenger, valamint Egyiptom és Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonalak ellenőrzőjeként tartották őket számon, de a legjövedelmezőbb árucikkekkel – különböző fűszerekkel, szurokkal, mirhával és tömjénnel – maguk is kereskedtek. Részben az ilyesfajta tevékenységből fakadó kényszernek köszönhető, hogy a nabateusok általában békés viszonyt ápoltak a szomszéd népekkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.