Exhumálnák Franco tábornokot az Elesettek Völgyéből
2017. május 10. 09:59 MTI
Távolítsák el az egykori spanyol diktátor Francisco Franco sírját a Madrid melletti Elesettek Völgyében (Valle de los Caidos) található mauzóleumból - egyebek mellett ezt követeli a kormánytól az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) javaslatában, amelynek vitáját kedden kezdte meg a spanyol parlament alsó háza.
Korábban
"A múlt sebeit az igazsággal gyógyítják" - érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett Gregorio Cámara, szocialista képviselő. A legnagyobb ellenzéki párt szerint javaslatuk lényegében nem más, mint a 2007-ben elfogadott, úgynevezett történelmi emlékezet törvény alkalmazása, amelyben döntöttek az 1936-39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.
Alicia Sánchez-Camacho, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) politikusa szerint viszont a szocialisták kezdeményezésükkel megtörik azt az alkotmányos konszenzust, hogy a spanyol történelmet ne használják pártpolitikai érdekekre. A PSOE egyébként nem csak Franco tábornok, hanem José Antonio Primo de Rivera, a falangista párt (Franco fasiszta eszmeiségű pártja) alapítója földi maradványainak exhumálását is követeli, valamint, hogy az Elesettek Völgyét alakítsák át a megbékélés, a spanyol polgárháború és a diktatúra áldozatainak emlékhelyévé. Javasolják továbbá, hogy november 11-e legyen a fasizmus áldozatainak emléknapja.
A spanyol kongresszus várhatóan jövő héten szavaz a követelésről, amelyet azonban elfogadása esetén sem köteles teljesíteni a spanyol kormány. A dél-európai országban hosszú ideje húzódik, és mindeddig eredménytelen a vita arról, hogy mi legyen az Elesettek Völgyével, amelyet Franco 1940-ben kezdett építtetni rabokkal a spanyol polgárháborúban aratott győzelme jelképeként. Hivatalos becslések szerint 30 ezer holttestet temettek el a mauzóleum területén, de egyes történészek ezt a számot 60 ezerre teszik. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is - a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.
Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain. A diktátor halála után két évvel, 1977-ben egy amnesztiarendeletet fogadtak el Spanyolországban, amelynek értelmében a polgárháború és a Franco-diktatúra alatt történt bűncselekmények jogi szempontból nem firtathatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap