Eltűnés miatti szorongás és életöröm – a magyar néplélek francia szemmel
2017. február 8. 15:00 MTI
„A XVI. századtól elszenvedett török, Habsburg, majd szovjet elnyomás következtében az eltűnés miatti szorongás hatja át a magyarokat, amit felerősítenek a trianoni szerződés következményei” – olvasható Francoise Pons „Magyarország. Szorongás az eltűnés miatt" című kötetében, amelyet kedd este mutattak be a Párizsi Magyar Intézetben.
Korábban
A Közép- és Kelet-Európával foglalkozó francia újságírónő esszéje a brüsszeli Éditions Nevicata kiadónak a Néplélek elnevezésű sorozatában jelent meg. "Amikor egy szerződés a nemzeti politikák fájdalmainak bűnbakjává válik, jobb megérteni azt" - olvasható a kötet borítóján. A szerző célja az volt, hogy a Franciaországban sokszor túlozva és karikírozva bemutatott kortárs Magyarország összetettségére és finomságaira irányítsa rá a figyelmet.
A Magyarországot három évtizede rendszeresen látogató újságírónő személyes tapasztalatai és benyomásai alapján írt kötetben úgy véli, hogy a XVI. századtól elszenvedett török, Habsburg, majd szovjet elnyomás következtében az eltűnés miatti szorongás hatja át a magyarokat, amit felerősítenek a trianoni szerződés következményei, az ország területe kétharmadának és a lakossága közel hatvan százalékának elvesztése. A magyarok a szerző szerint meg nem értettnek és áldozatnak érzik magukat, miután a traumát még mindig nem dolgozta fel az eltűnt nagyság iránt nosztalgiázó társadalom, a politikát is az identitás fennmaradásának érzése hatja át és határozza meg az irányvonalát. Ugyanakkor a magyarok nagyon szeretnek élni, a nyomasztó múlt miatti depresszió feloldásáról tanúskodnak a balatoni nyarak, a fürdőkultúra vagy a Sziget fesztivál is.
A kilencven oldalas könyv második felében interjú olvasható Ablonczy Balázs történésszel a trianoni szerződésről, Lackfi János költővel a magyarok pesszimizmusáról, Soós Eszter Petronella politológussal pedig Orbán Viktor politikájáról. A kötet bemutatóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen a szerző mellett részt vett Deme Tamás szociológus és Marie-Elizabeth Ducreux, a francia tudományos akadémiának megfelelő CNRS kutatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap