Elhunyt Pozsgay Imre

2016. március 25. 17:14 MTI

Életének nyolcvanharmadik évében pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár. 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. A politikus komoly szerepet játszott a rendszerváltásban.

Pozsgay Imre

Pozsgay Imre a mai Győr-Moson-Sopron megye területén fekvő Kónyban született 1933. november 26-án. 1952-ben fejezte be középiskolai tanulmányait a fertődi kertészeti középiskolában, 1957-ben pedig a budapesti Lenin Intézetben szerzett diplomát. 1969-ben - a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsaként - kapta meg a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet.

1950-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába, majd 1956-89 között a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1989 és 1990 között a Magyar Szocialista Párt tagja volt. 1957-65-ig az MSZMP Bács-Kiskun megyei esti egyetemének igazgatójaként, 1965-68-ig a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetőjeként, majd 1968-70-ig, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának ideológiai titkáraként dolgozott. A központi pártapparátusban előbb egy évig volt az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályán sajtó alosztályvezető, majd 1971-75 között a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese.

1975-ben kulturális miniszterhelyettesi funkcióban került be a kormányba, majd 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig - a Kulturális és az Oktatási Minisztérium összevonását követően - művelődési miniszterként dolgozott. 1982-től 1988-ig volt a Hazafias Népfront főtitkára. 1988 júniusában - mint államminiszter - ismét bekerült a kormányba, ahol 1990 májusig dolgozott.

Országgyűlési képviselői pályafutását 1983-ban kezdte, majd 1985-90 között országos listán volt parlamenti képviselő. Az 1990-es szabad választásokon az MSZP Bács-Kiskun megyei területi listáján jutott be a parlamentbe. 1990 novemberétől függetlenként folytatta képviselői munkáját. A rendszerváltozás előtt a pártállam jelentős reformpolitikusává vált. 1987 szeptemberében részt vett a lakitelki találkozón. 1989 januárjában ő volt az első pártállami vezető, aki az 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a soproni páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra.

1989-ben vezetésével alakult meg a pártoktól független Demokratikus Magyarországért Mozgalom, majd 1991. május 17-én - Bíró Zoltánnal együtt - megalapította a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely végül 1996-ban megszűnt. Az 1995-96-ban működött Magyar Egységért Mozgalom elnöke, majd 1996-tól 2001-ig a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja volt. 1991-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) politológiai tanszékének vendégprofesszora, 1995-2000 között a Szent László Akadémia Rektora, majd a Károli Gáspár Református Egyetem tanára volt. Számos könyve, tanulmánya jelent meg.

2012-ben Stádium címmel társadalmi és kulturális havilapot indított, amelynek főszerkesztője volt. 2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért kitüntetést vehette át.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. nyari száma