Egy újabb kutatás szerint magyar honfiúsításáért folyamodott Ferenc József és Sisi gyóntatóatyja

2017. június 8. 13:31 Pálinkás Patrícia

A 150 évvel ezelőtt végbement koronázási ünnepségsorozat mély benyomást tett a résztvevőkre, jó példa erre a királyi pár gyóntatójának esete, aki a koronázási ebéd ceremóniájának kezdetén a budai várpalotában együtt imádkozott a hercegprímással. A Képviselőházi Irományok tanúsága szerint 1867. szeptember 30-án a képviselőház tudomásul vette Laurenz Mayer hittudor, udvari főkáplán s a királyi gyermekek hittanára és lelkésze kérvényét, melyben honfiúsításáért folyamodott.

Laurenz Mayer hittudor, udvari főkáplán

Az 1868. március 16-i Képviselőházi Napló részletezte is a kérvényt: „Az alsó-ausztriai neusiedli születésű hittudor a koronázási ünnepen mint udvari szertartó vett részt, meghatva az alkotmányos és nemzeti szellem nyilvánulásai által, lelkében forró vágy kelt ezen nemzet fiai sorába számíttatni, s e célból a képviselő házhoz a honfiúsítás megadásáért folyamodik.”  Az ügyet áttették a belügyminisztériumhoz további intézkedések végett. Ez a beadvány ma is megtalálható az Országos Levéltárban, sőt az is, amelyben 1868. április 10-én a belügyminisztérium beiktatta, és a külföldön élő magyarok honosságának ügyei között kezelte a kérvényt. Sajnos a  később lefolytatott selejtezések során ez is megsemmisítésre került, így nem tudhatjuk, hogy mikor kapta meg pontosan a magyar állampolgárságot Mayer Lőrinc.

Az 1853-ban pappá szentelt Mayer 1860 óta volt udvari káplán, 1868-tól pedig már Ferenc József gyóntatójává is kinevezték, ezért 1870 elején úgy gondolta, hogy sikeresen pályázhatja meg az éppen megüresedett lekéri apátságot. Azonban sem a bécsi császári iroda, sem Simor hercegprímás nem tudott még a honfiúsításról. Feltételeznünk kell, hogy hittudorként tisztában volt azzal Dr. Mayer, hogy magyar egyházi javadalmat csak magyar születésű, vagy honosított egyén kaphat meg. Ekkor tehát már vagy honosított volt, vagy csak erősen bízott abban, hogy minél előbb, idejében rendeződik a két és fél éve beadott kérelme. Az apátság helyett ekkor a bécsi Szt. István dóm kanonokja cím lett az övé.

1876-tól gyóntatója lett Erzsébet királynénak is, és ugyanekkor címzetes apáttá is kinevezték. A hivatalos lap szerint 1876. október 19-én a magyar vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére Dr. Mayer Lőrinc udvari és várlaki lelkész a Szt. Egyedről nevezett sümegi címzetes apátságot kapta meg az uralkodótól. A hírközléssel megint nem volt szerencséje a főpapnak, mert a kinevezésben szereplő „Simighio” szó magyarul nem a sümegi, hanem a somogyvári apátságot jelöli.

A bécsi udvar lelkipásztori főnökének a sok kitüntetés és cím között a legfontosabb a diocleai felszentelt püspöki cím volt, a pápai kinevezés tényét személyesen, családi környezetben  közölte az uralkodó gyóntatójával 1898. december 2-án, uralkodásának 50. évfordulóján.

1912 májusában, 84 évesen halt meg Mayer Lőrinc püspök, és erről egy magyar nyelvű gyászjelentést küldtek a Religio folyóiratnak. A méltató szavakat közölte is a lap, hiszen Dr. Mayer több mint harminc évig volt a bécsi Szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző-intézet főigazgatója, ahol sok magyar ifjú tanult; illetve  az uralkodó szűkebb családi életében a legintimebb részletek Mayer püspöknek jutottak osztályrészül. Ő volt Gizella és Rudolf lelkiatyja, a trónörökös vezetője a Szentföldön keleti útja során, majd neki kellett fogadnia később Rudolf és Erzsébet roncsolt holttestét is a Burg templomában.

Az újságíró azonban kifejezte csodálkozását is, hiszen bécsi udvari plébános haláláról nem szoktak magyar nyelven megemlékezni. Magyarázatot nem találtak rá, mivel Mayer magyar honpolgársága nem volt köztudott, s ez így maradt a mai napig.

1868 nyarán a bécsi udvari kápolnában előadták Liszt Koronázási miséjét. Valószínűleg  Mayer káplánnak sikerült Liszt Ferencet megnyernie az ügynek, aki viszont Pesten eddig az időpontig  nem engedélyezte még művének újbóli előadását. Azt bizonyosan tudjuk, hogy 1911-ben, Liszt születésének 100. évfordulóján megint előadták a Koronázási misét a Burg kápolnában, és az ünnepi, emlékező misét Mayer püspök tartotta.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma