Egy új világ kapujában
2015. október 12. 16:20
„Föld! Föld!” – kiáltott fel 1492. október 12-én hajnali két órakor a mesés Kelet kincseinek felfedezésére indult hajóraj leggyorsabb, Pinta nevű hajójának matróza, Rodrigo de Triana. Néhányan már előző nap, október 11-én nádszálakat pillantottak meg az Atlanti-óceán vizén, az expedíciót vezető Kolumbusz Kristóf pedig este 10 óra tájban pislákoló fényt vélt felfedezni a távolban.
Korábban
A legénység tagjai reményteljesen kémlelték a horizontot, a tengernagy ugyanis egy selyemkabátot, valamint évi tízezer maravédi (spanyol pénznem) jutalmat ígért annak, aki először látja meg a szárazföldet. Az életjáradékot azonban végül Kolumbusz kapta meg, Rodrigo de Triana pedig annyira elkeseredett, hogy Afrikába utazott, és áttért a muszlim hitre.
A három egységből (Santa Maria, Nina, Pinta) álló hajóraj 1492. augusztus 3-án indult el Palos kikötőjéből. Mivel az expedíció nagyon veszélyesnek ígérkezett, a legénység a néhány vállalkozó szellemű hivatásos matróz mellett túlnyomórészt börtönből szabadult bűnözőkből állt. Az út számos viszontagsága közepette többször is a zendülés veszélye fenyegetett, ám mielőtt a helyzet végképp kiéleződött volna, elérték a Kolumbusz Kristóf által San Salvadornak elnevezett, Bahamákon fekvő szigetet. A tengernagy azt hitte, Kína keleti partjaihoz ért. Sohasem tudta meg, hogy valójában egy új földrészt fedezett fel.
Kolumbusz földet érés után azonnal birtokba vette a területet a spanyol korona számára. A teljesen meztelen, őslakos indiánok rendkívül barátságosan fogadták a látogatókat. Többek között papagájokat és dárdákat ajándékoztak az idegeneknek a tőlük kapott gyöngyfüzérek, és egyéb értéktelen tárgyakért cserébe. Az indiánok nem ismerték a kardot, így amikor Kolumbusz megmutatta nekik, az élüknél fogták meg, és többen megvágták magukat. Nem tudhatták, hogy az ismeretlen tárgy még nagyon sokuk vesztét fogja okozni. Új korszak kezdődött a történelemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap