Egy szellemvárossá vált bányászkomplexum lett Alaszka egyik legvonzóbb látványossága

2017. július 3. 13:57

Az alaszkai Kennecottban valaha a világ egyik legjövedelmezőbb rézbányája működött. Az egykor virágzó komplexum 1938 után teljesen elnéptelenedett és mára valóságos szellemvárosként várja a látogatókat.

A Kennecott rézbánya

A javarészt még ma is kietlen vadvidék uralta Alaszka egyik leghíresebb nevezetessége az egykori Kennecott rézbánya elhagyatottan álló, impozáns épületegyüttese. Az északi állam délkeleti részén fekvő vidéket a 20. század elején számos geológus vizsgálta értékes természeti kincsek után kutatva. Végül egy háromfős csoport, Clarence Warren, Jack Smith és Arthur Spencer „ütötte meg a főnyereményt”, amikor felfedezték a valaha talált leggazdagabb rézlelőhelyet.


Az itt fellelhető, közel 70%-os tisztaságú érc hamarosan éles politikai csatározások tárgyává lett. A helyzet végül 1915-re jutott nyugvópontra, amikor is az oroszoktól megvásárolt alaszkai területek teljes jogú tagállammá való szerveződését ellenző Alaszka Szindikátus elcserélte az ugyancsak alaszkai Wrangell-hegységben birtokolt bányáit, az újonnan létrehozott Kennecott Réz Társaságban szerzett részesedésért cserébe.

A gazdag lelőhely kiaknázására létesített részvénytársaság rövidesen már öt bányát is üzemeltetett a térségben, amelyekhez egy bányásztelep is csatlakozott, otthont biztosítva a munkások és családjaik számára. A telep épületeinek többségét, beleértve a bányászok barakkjait is, vörösre festették, egész egyszerűen amiatt, mert ehhez a színhez tudtak a legolcsóbban hozzájutni. Az egyetlen meszelt épület a kórház volt, amelyben egykor Alaszka legelső röntgengépe is helyet kapott.

A bányásztelep kórháza (balra)

A vállalkozás a várakozásoknak megfelelő sikert hozott. A bányák 1909 és 1938 között több mint 4,6 millió tonna ércet termeltek ki, összesen több mint nettó 100 millió dollár nyereséget hozva ezzel a részvényesek számára.

A bányakomplexum végül 1938-ban fejezte be működését. Bár előbb az alaszkai kormányzó, Ernest Henry Gruening, majd maga Franklin D. Roosevelt elnök is javasolta a terület nemzeti parkká szervezését, a terület fokozatosan elnéptelenedett és gazdátlanná vált. 1952-ig még néhány család élt az egykori bányásztelepen mint a komplexum őrei, de végül ők is távoztak. A későbbiekben már a biztonsági okokból előírt bontási munkálatokat sem végezték el, így az egykor virágzó bányászközpont teljesen kiürült.

Az elhagyatott bánya sorsa csak a 20. század végére oldódott meg, amikor is 1986-ban felvették az Egyesült Államok Nemzeti Történelmi Emlékhelyeinek listájára. A komplexum azóta rendkívül népszerű turista látványossággá vált, amelyet szervezett vezetések keretében látogathatnak a kalandvágyó érdeklődők.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A bányásztelep kórháza (balra)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma