Egy ház bontásakor került elő az első auschwitzi deportálás menetrendje

Az alapítvány tavaly egy magánszemélytől szerezte meg az egyik krakkói külvárosi ház lebontásakor előkerült iratot. A keddi auschwitzi megemlékezésen a dokumentumot az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke, Agnieszka Molenda mutatta be. Mint elmondta, az irat az első deportálás harmadik forrásdokumentumának számít. Eddig a deportált foglyok két, Tarnówban és Auschwitzban összeállított listája volt a kutatók birtokában.

Az egykori keleti vasutak krakkói főigazgatósága (Generaldirektion der Ostbahn in Krakau) által 1940. június 11-én kiállított négy oldalas dokumentum szerint a különvonatot a náci Németország biztonsági rendőrsége, a Sicherheitspolizei krakkói parancsnoka rendelte meg. A Tarnówból Auschwitzba haladó különvonat, valamint a visszafelé haladó üres vonat számára kiadott 571-es számú menetrend szerint a vagonok a Tarnów-Krakkó-Trzebinia-Auschwitz útvonalon haladtak óránkénti 60 kilométeres sebességgel. Míg a Tarnówból induló vonat 500 tonnát nyomott, visszafelé 400 tonna volt a súlya.

Lengyelországban az első lengyel deportálás emlékére 2006 óta tartják a náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját június 14-én. Tavaly egy parlamenti határozat értelmében a német jelzővel egészítették ki a táborok - és egyúttal az emléknap - meghatározását, utalva az UNESCO által 2007-ben jóváhagyott névváltoztatásra, amelynek értelmében az auschwitzi haláltábor a nemzetközi szervezet világörökségi listáján Auschwitz-Birkenau német náci koncentrációs és megsemmisítő táborként szerepel.

Az eredetileg a lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Az első deportáltak közül 239-en élték túl a háborút, már csak néhányan vannak életben közülük.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak, 1,1 milliónyian érkeztek oda.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták