Székely Bertalan: a XIX. századi magyar festészet kulcsfigurája

2005. június 2. 11:44 Lukácsi Attila

A Múlt-kor ezúttal Szadára látogat Székely Bertalan sírjához. A magyar történelmi festészet legjelentősebb képviselőjének nyughelyén közadakozásból emelték a tanítványa által készített szobrot 1943-ban.

Meg kellett halnia, hogy életre kelhessen. Testi börtönéből szabadulnia kellett nagy lelkének, hogy minden elfogultság, harci jelszó, hamis megvilágítás, melyek Székely Bertalant és művészetét egyrészt köddel takarták el a világ elől, másrészt őt magát is elriasztották a nyilvánosságtól, megszűnjenek s a közlélek minden befolyástól menten táruljon ki a halhatatlan mester megismerése számára.
Lyka Károly Székely Bertalanról, 1911
Székely Bertalan (1835-1910) a Veresegyház és Gödöllő között található kis községben álló házban töltötte élete utolsó tíz évét. Emlékét manapság is ápolják, születésének évfordulóját minden évben megünneplik. Végakarata szerint Szadán temették el, sírja a régi református temetőben található.

Székely 1835-ben Kolozsváron született. Kezdetben mérnöknek készült, a bécsi műegyetemen tanult. Ezután visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol megnősült. 1859-ben Münchenbe ment, itt festette híres ifjúkori önarcképét, amely a realista magyar portréfestészet egyik remekműve. Ugyanitt készült első jelentős történelmi tárgyú kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. Egyéni stílusa leginkább a Dobozy és hitvese című munkája után bontakozott ki. Az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás egyaránt jellemezte művészetét. 1862-ben Pestre költözött, majd egy évre rá a VII. Károly császár menekülése című képével nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, majd 1867-ben az Egri nők című nagy sikerű képeit. Ez idő tájt sok illusztrációt is készített különböző verseskötetekhez. 1870-ben készült V. László című kompozíciója, majd 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkája az 1879-ben befejezett Zrínyi kirohanása volt. Ezután főleg a monumentális festészet problémái foglalkoztatták, több nagyszabású freskó-megbízásnak tett eleget. Erre példa a pécsi székesegyházba készített két freskó (1887-89), a tihanyi apátság freskói Deák Ébner Lajossal, és Lotz Károllyal (1889-90), vagy a Mátyás-templom több freskója (1890-96). Több ilyen jellegű sorozata viszont meghiúsult betegeskedése miatt, például nem valósult meg a Vajdahunyad várba, a Zeneakadémiára, a Halászbástyára, és a Szépművészeti Múzeumba tervezett freskósorozatok sem. Ezen feladatok mellett ez idő tájt, főleg portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. Legszebb tájképei az 1880-90-es időszakban készültek. Élete vége felé inkább művészetpedagógiai munkájának élt. Betöltötte a Mintarajziskola igazgatói tisztségét is. Műveiből a Műcsarnok 1911-ben, és 1956-ban nagyszabású emlékkiállítást rendezett.

Sírja könnyen megtalálható a régi református temetőben, az impozáns sírszobor a Székely-tanítvány Bory Jenő műve, külön kis út vezet hozzá. A szobrot 1943-ban avatták fel közadakozásból. Szadán egyébként található egy másik temető is a templom mellett, ennek legismertebb emléke a Vécsey-család kriptája, valamint Kollerffy Koller Mihály 48-as honvéd obeliszkje, amely a Gerenday-család műhelyéből került ki. Ez utóbbi tény azért különösen jelentős, mert a Gerenday-féle síremlékek szinte kizárólag fővárosi temetőkben találhatók. Ez a sír és további három emlék a losonci református temetőben ritka kivételek.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma