Magyarország felveszi a népszövetségi kölcsönt
2004. szeptember 13. 12:06
A Jóvátételi Bizottság elvileg hozzájárul, hogy Magyarország pénzügyi kölcsönt kapjon. Bethlen István kormánya 1922 végétől az egyre jobban elhatalmasodó infláció megfékezésére egy nagyobb összegű külföldi államkölcsön megszerzésén tevékenykedett. A kölcsön felvételének előfeltétele volt a jóvátétel fizetése érdekében lekötött állami bevételek zálogjogának feloldása. Bethlen kormányfő 1923 áprilisában pénzügyminiszterével Londonban, Párizsban és Rómában tárgyalt ez ügyben. A magyar kormány 1923. Április 6-án a Jóvátételi Bizottságtól 40-50 millió aranykorona rövid lejáratú és 550-650 millió aranykorona hosszú lejáratú kölcsönt kért. Az eredetileg jóváhagyott összeg egy részét a jóvátétel rendezésére kellett volna fordítani, végül Angliának sikerült elérni, hogy a 250 millió aranykoronában (20 évre) megállapított nemzetközi kölcsönt teljes mértékben a gazdaság stabilizálására használhassa fel a kormány. Ugyanakkor Magyarország vállalta, hogy gazdasági életét két és fél esztendő tartamára a Népszövetség ellenőrzése alá helyezi. 1924-ben létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot, amelyet a bankjegykibocsátás monopóliumával ruháztak fel. 1924 júniusában megszüntették az inflációt. A korona stabilizációs árfolyamát az angol fonthoz kötötték (1 font = 346 000 korona, 1 aranykorona = 17 000 papírkorona). A népszövetési kölcsön folyósítása 1924 júliusában kezdődött; a 307 millió aranykorona névértékű összeg több mint felét - 170 milliót - Anglia, a másik felét további hat ország - főként az Egyesült Államok, Olaszország és Svájc - nyújtotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap