Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin)

2005. április 22. 09:53

(1870-1924)

Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin orosz kommunista forradalmár, az 1917. októberi forradalom vezetője 1870. április 22-én született Szimbirszkben (ma: Uljanovszk).

Lenin középosztálybeli családból származott, mind a négy testvére forradalmár lett, egyik bátyját 1887-ben kivégezték. Őt illegális szervezkedés miatt kicsapták a kazanyi egyetemről, magántanulóként tett ügyvédi vizsgát, majd Szamarában praktizált. Ekkorra már megismerkedett Marx műveivel és belevetette magát a forradalmi mozgalomba. 1895-ben lefogták, majd száműzték, Szibériában vette feleségül Nagyezsda Krupszkaját. A Léna folyóból képzett Lenin mozgalmi nevet 1901 óta használta írásaiban.

1900-ban emigrált. 1903-ban megjelent Mi a teendő című írásában fejtette ki, hogy Oroszországban a proletariátus nem eléggé öntudatos, ezért a munkáshatalmat kívülről kell a centralizált élcsapatba tömörült hivatalos forradalmároknak megteremteniük; hívei alkották a bolsevik frakciót az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártban.

Az 1905-ös forradalom idején hazatért, de a bukás után ismét emigrációba kényszerült. Az első világháborút imperialista küzdelemnek bélyegezte, s úgy vélte, a nemzetek közti háborút az osztályok közti harccá kellene változtatni. Az 1917. februári forradalom, II. Miklós cár bukása után hazatért, Németországon egy lepecsételt vagonban utazott keresztül. A pártban elfogadtatta ún. áprilisi téziseit (a támogatás megvonása a kormánytól, a bolsevik többség megteremtése a szovjetekben, a hatalom megragadása, földosztás és békekötés).

Szeptemberre a városi szovjetekben már kialakult a bolsevik többség, így október 25-én (a Gergely-naptár szerint november 7-én) a bolsevikok Lenin irányításával fegyveres felkelést indítottak, amely megdöntötte a kormányt. A bolsevik többségű szovjetek jóváhagyták a békéről és a földről szóló dekrétumokat, Lenin a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. Bár a választáson a bolsevikok csak 25 százalékot kaptak, kormányuk nem mondott le, az Alkotmányozó Nemzetgyűlést pedig szétzavarták.

Az antant nem ismerte el az új kormányt, ezért Lenin 1918 márciusában megalázó feltételekkel Breszt-Litovszkban békét kötött a németekkel. Oroszországban polgárháború tört ki, amelyben 1920-ra a forradalmi terrort bevezető szovjet kormány kerekedett felül. A Vörös Hadsereg legyőzte a monarchista fehéreket és visszaszorította a külföldi intervenciót, maga Lenin több merényletet is túlélt.

Az ország azonban romokban hevert, a gazdaság tragikus helyzete miatt a hadikommunizmust a NEP, az új gazdasági politika váltotta fel: lehetővé tették a magánvállalkozást és enyhítettek a parasztság terhein. 1922-re Lenin felszámolta a pártokat, megtorolta a belső elhajlásokat és lázadásokat, kivezette Szovjet-Oroszországot a nemzetközi elszigeteltségből. Az év végén Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és három kaukázusi állam létrehozta a Szovjetuniót.

Lenin észlelte a hozzá nem értés, a bürokrácia, a sovinizmus terjedését, a főtitkári címre általa javasolt Sztálin túlzott hatalmát, 1922 végétől azonban betegsége, agyvérzései miatt már nem vehetett részt az irányításban. 1924. január 21-én hunyt el a Moszkva közeli Gorkiban, tetemét Moszkvában mauzóleumban helyezték el.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma