Felmérik a tálibok okozta régészeti kárt

2005. március 11. 14:37

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9270&pIdx=1

A kiotói Ryukoku Egyetem és az afganisztáni Régészeti Intézet felméri, majd feltárja a még meglévő buddhista relikviákat.

10 évet is igénybe vehet az épületek feltárása

www.talesofasia.com
A Bamiyan-völgy kultúrtáj és régészeti emlékeit 2003 júliusában vették fel a Világörökségi Listára és azonnal veszélyeztetetté is nyilvánították. Műemlékeihez számos buddhista kolostor, szentély és erődítmény tartozik: ilyen az 5. és 6. századi két Buddha-szobor maradványa is, amelyek 53 és 38 méteres magasságukkal a világ legnagyobb álló Buddha ábrázolásai. 2001 márciusi lerombolásuk óta a vallási fanatizmus és intolerancia mementói. A völgyet a tálibok okozta súlyos rombolások, a fosztogatók károsításai és az illegális műtárgylopások miatt nyilvánították veszélyeztetetté.
Buddha-szobor a pusztítás előtt
A Múlt-kor történelmi portál életének első cikke 2001-ben a Bamiyan-völgyben a tálibok által elpusztított, 5. századi, sziklába vájt buddhista emlékekről szólt. Ezekhez hasonló jelentőségű kulturális örökség feltárására vállalkozott a tokiói buddhista Ryukoku Egyetem és az afganisztáni Régészeti Intézet közös vizsgálata.

A bamiyani szobrok elpusztítása azért is rendkívüli veszteség, mert a buddhizmus elterjedését kutatók szerint ez a legnyugatibb afganisztáni terület, ahová a buddhizmus tanai még eljutottak. A kutatók célja most a buddhizmus terjedési útvonalának rekonstrukciója és a hasonló türkmén emlékekkel való lehetséges kapcsolódások feltárása.

A Japan Times beszámolója szerint a kutatás egy mintegy 2400 méteres magasságban fekvő buddhista erődre és templomra koncentrál: az egyik helyszín a Bamiyan-völgyben található szobroktól 126 km-re nyugatra fekvő 100 méter széles négyszögletes Chehel Burj erőd, mely szó szerint 40 tornyot jelent; a másik Keligan 58 méter hosszú és 47 méter széles temploma.

A kutatók vezetője a buddhizmus különböző ázsiai kultúrákban való előfordulásival foglalkozó Takashi Irisawa professzor, valamint Meiji Yamada, a Selyemút különleges - perzsa, görög, hindu, buddhista és iszlám hatásokat magába foglaló - kulturális örökségének kutatója.

A megállapodás szerint a kiotói buddhista egyetem viseli a terepmunka költségeit, míg az afgán régészeti intézet - ahol szükséges - logisztikai támogatást nyújt a kutatóknak.

A megegyezés értelmében a Ryukoku Egyetem egy hónapos vizsgálathoz régészeket küld Afganisztánba 2005 szeptemberében. Télen a nagy hideg miatt lehetetlen lesz az ásatás, ezért legalább 5-10 évet vesz majd igénybe a két épület régészeti feltárása.

Buddha-szobor a pusztítás előtt

Forrás: EPA

2000 éves Buddha-szobor az afganisztáni Bamiyan-völgyben mielőtt a tálibok 2001 májusában lerombolták