Légiháború Magyarországon
2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Hatvan esztendeje annak, hogy a Szövetséges hadászati légierő megkezdte hazánk bombázását.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte
| ||||||
A "FRANTIC" hadművelet során (1944. június 2. - szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a balszárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta, mégpedig zavartalanul, mivel Szolnok és Miskolc kivételével egyetlen hatékony légvédelmi löveg nem védte a magyar városokat.
A főváros elleni legnagyobb bombatámadás az 1944. július 2-ai volt. A bevetési parancsban meghatározott célpontok: az almásfüzítő-i kőolaj-finomító, a szolnoki vasúti híd különleges irányított bombákkal (nem találták el), a Weis Manfréd Művek és a Shell Olajfinomító, a dunaparti, a rákosrendezői és a nyugati rendező pályaudvarok voltak. A támadó kötelékek rendkívül heves vadász elhárítással és légvédelmi tűzzel találkoztak. A légvédelem hatékonysága megzavarta a pontos célzást, ezért a hadművelet folyamán 5269 polgári lakos vesztette életét.
Figyelemre méltó tapasztalat, amely a légoltalmi intézkedések hatékonyságát és szükségességét húzza alá: amíg a főváros belső kerületeiben, ahonnan nem telepítették ki a lakosságot, 310-en haltak meg, míg a kitelepített lakosságú kerületi részeken csak 15-en, Csepelen pedig egyetlen halott sem volt.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte: csak szeptember 1-e és 20-a között 10 nagy erejű bombatámadás érte a fővárost. Elsősorban vasúti hídjait és rendező pályaudvarait bombázták: szeptember 17, 18. nappal, 18, 19 éjszaka, 20 nappal, 20. 21 éjszaka. Ez utóbbi egyébként a szovjet távolsági bombázók első nagy erejű bombatámadása volt Budapest ellen. Ezután lelassult az ütem, várták Magyarország kiugrását.
A főváros bombázását a Vörös Hadsereg légiereje vette át. A Szövetségesek az erőkifejtést a Dunántúlra és a Felvidékre helyezték át, utolsó jelentősebb bombatámadásuk 1945. március 4-én Sopront, 27-én Szombathely vasútállomásait, illetve repterét érték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
