Hitler adótartozásai
2004. december 17. 11:24
Adolf Hitler akkori birodalmi kancellárnak kerek 70 éve, 1934 decemberében 400 000 márka adótartozást engedtek el, s azt követően soha többet nem fizetett jövedelemadót - derítette ki Klaus-Dieter Dubon, Immenstadt nyugalmazott közjegyzője, aki a müncheni állami levéltárban ásta ki Hitler adóügyi aktáit.
Korábban
Dubon feltárta: Hitlert a müncheni adóhivatal 1925 és 1932 között "íróként"
tartotta nyilván. Amikor a későbbi Führer 1925-ben több mint 20 000 birodalmi márkáért luxusautót vásárolt, felfigyelt rá a hivatal, s azt tudakolta, hogy honnan volt rá pénze. Hitler azt állította, hogy kölcsönt vett fel. Bevallott jövedelme 1925 és 1929 között évente 11-19 ezer birodalmi márkát tettek ki.
Ez a helyzet gyökeresen megváltozott miután a könyvesboltokba került Mein Kampf című könyve, s bevételei már 1930-ban kis híján elérték az 50 000 birodalmi márkát, 1932-re pedig csaknem 65 000 márkára nőttek. Hitler erősen feltupírozott reklámkiadásokat próbált leírni adójából, de nem járt sikerrel. Amikor pedig 1933-ban birodalmi kancellárrá nevezték ki, adóhátraléka már meghaladta a 400 000 birodalmi márkát. "Ami ezután történt, az olyan, mint egy intellektuális krimi" - mondta a 71 éves Dubon. A müncheni pénzügyi hatóság nem tudta, mit kezdjen a kancellár adótartozásával. Erre az akkori igazgató, Mirre 1934. december 19-én elrendelte, hogy közjogi méltóságára való tekintettel Hitler nem köteles adózni, ezért adóssága törlendő, és azt is meghagyta, hogy minden ezzel kapcsolatos iratot titkosítani kell.
A dolog pikantériája, hogy 1935-ben Hitler külön is jóváhagyta saját adómentességét. Birodalmi kancellárként Hitler évi jövedelme csaknem 45 000 márkát tett ki. Ezt nagyvonalúan az SS és a rendőrség volt tagjai özvegyeinek támogatására fordította. Könyvéből csak 1933-ban több mint 1,2 millió birodalmi márka bevételre tett szert, ami után kereken 600 000 márka adót kellett volna fizetnie, de nem tette. Dubon emlékeztetett rá: Hitler azt prédikálta a népnek, hogy a közjó fontosabb az egyéni haszonnál, de ő maga ennek éppen ellenkezőleg járt el, s jövedelemadót soha nem fizetett. Egyébként vagyonából nagyvonalúan vásárolt Berchtesgaden környékén 7,2 millió birodalmi márkáért tíz négyzetkilométernyi területet. Azokat a tulajdonosokat pedig, akik nem akarták eladni földjüket, erőszakkal és zsarolással kényszerítették, például úgy, hogy télvíz idején lebontották a tetőt a házukról. Dubon volt közjegyző: "Hitler adóügyi aktája tiszta krimi".
(Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap