Száztizenöt éve hunyt el Rómer Flóris

2004. március 18. 11:15

Száztizenöt éve, 1889. március 18-án Nagyváradon halt meg Rómer Flóris Ferenc bencés tanár, régész, művészettörténész, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar régészettudomány, művészettörténet és műemlékvédelem egyik megteremtője.

Korábban

Magyar régészeti siker Egyiptomban
Öt darab Bizánc kori aranyérmét és egy aranyból készült karkötőt ástak elő a Vörös Győző vezette ásatáson Taposiris Magnán - adta hírül az Arabic News.

http://www.elte.hu
Rómer Flóris
(1815-1889)
Rómer Flóris 1815. április 12-án Pozsonyban született, német családból. Középiskoláit Pozsonyban, Tatán és Trencsénben végezte. 1830-ban lépett a Benedek-rendbe. A bölcsészeti tanulmányokat Győrben, a teológiát Pannonhalmán végezte. 1838-ban pappá szentelték, majd Tihanyban segédlelkészként szolgált. 1839-től a győri gimnáziumban a magyar és latin nyelv, utóbb a természetrajz tanára volt. 1842-től a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékek természettudományos képzését vezette. 1845-től Pozsonyban az akadémián a természetrajzot oktatta. 1848-ban Római Ferenc néven beállt honvédnek, s egészen a kapitányi rangig vitte. Ezért a szabadságharc után 8 évi börtönre ítélték. Bécsben, Olmützben, Josephstadtban raboskodott. 1854-ben kegyelemmel szabadult, majd néhány évig Bakonybélen élt és tanított. 1857-től a győri algimnáziumban természetrajzot oktatott, s 1859-ben Győrben létrehozta az első múzeumot, a vidéki múzeumok közül az egyik legelsőt.

1861-ben Pestre költözött és kivált a bencések kötelékéből. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, 1862-től egy budai gimnázium igazgatója volt, majd 1868-ban a budapesti egyetem archeológia-tanára lett. Érdeklődési köre rendkívül széles volt: egyaránt oktatott őskori, ókori és középkori régészetet és művészettörténetet, és ezekben a tárgykörökben rendszeresen publikált is. Az ő kezdeményezésére és irányításával indult meg Budapesten a magyar régészképzés.

www.koi.hu
Részlet Rómer feljegyzéseiből
1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őreként tanulmányaival, cikkeivel, régi falképek feltárásával a műemlékek érdekében tudományos munkát fejtett ki. Bejárta az országot, pontosan felmérte és lerajzolta a romokat, épületmaradványokat. Figyelmét nem kerülték el a Balatonban és a Dunában fekvő romok sem. Említést tett például a fenékpusztai- és a tétényi romok vízbe nyúló részeiről is. 1861-68 között Ráth Károllyal együtt szerkesztette a Győri Történeti és Régészeti Füzeteket. 1868-72 között az Archaeológiai Értesítőt, 1864-73 között az Archaeológiai Közleményeket szerkesztette. 1877-ben Lipovniczky István püspök Nagyváradra hívta és kanonokká nevezte ki, majd megbízta a székesegyház kifestési munkálatainak vezetésével.

Rómer Flóris érdeme, hogy 1876-ban Budapesten tartották az ősrégészek és antropológusok VIII. nemzetközi kongresszusát. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Foglalkozott többek között régészettel, művészettörténettel, iparművészettel, mezőgazdaság-történettel, helytörténettel, földrajztudománnyal, útleírással, káptalanok, apátságok, kolostorok, városi és falusi templomok, plébániák történetének a megírásával. Több önálló munkája jelent meg könyv alakban. Kiadatlan, saját rajzaival ellátott több kötetes naplója a magyar régészet, művészettörténet és műemlékvédelem értékes forrása.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma