Rendeletet hoznak az ünnepek betartásáról

2004. szeptember 13. 12:06

A felvilágosodott abszolutizmus a maga célratörő felfogásával haszontalannak érezte a barokk katolikus vallásosság számos külsőségét, különösen a szentek kultuszához kapcsolódó nagyszámú ünnepet. III. Károly király 1720-ban még éppen az ünnepek kötelező megtartásáról adott ki rendelet, és megbüntette azokat, akik az ünnepet munkával `megsértették`. A Helytartótanács 1754. január 11-i rendelete szerint az ünnepet megszegő nemesembert pénzbírsággal, a jobbágyot viszont deresre húzással kell büntetni. Ez a rendelkezés elsősorban - a katolikus szentek ünnepeit természetesen meg nem ülő - protestánsok ellen irányult. Mária Terézia 1751-ben még a katolikus ünnepek megtartására kötelezte a protestáns alattvalóit is. 1754-ben azonban a királynő már arra kérte a pápát, XIV. Benedeket, hogy korlátozza a kötelező ünnepek számát, mert a túl sok ünneplés henyélésre és mulatozásra sarkallja a népet. A pápa rendelete alapján, Magyarországon ezentúl csak a karácsony, újév, vízkereszt, az úr mennybemenetele, úrnapja, gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Szűz Mária fogantatása, Szent Péter és Pál, valamint a mindenszentek, illetve a helyi védőszent - általában búcsúval ünnepelt - napja számított ünnepnapnak. Ehhez járult 1771-ben Szent István ünnepe (augusztus 20.).

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma