Budapest három legnagyobb temetője
2004. október 26. 10:30
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=4
A sorozat harmadik részében Budapest három legjelentősebb temetőjével, a Kerepesivel, a Farkasrétivel és az Új Köztemetővel ismerkedünk meg.
Kerepesi temető I.: József Attila negyedik nyughelye
A Kerepesi temető a jelenleg működő legrégebbi budapesti keresztény sírkert, területe 55 hektár, ebből 25 parkosított. A kezdetektől ide temetett, összesen félmillió halott közül azonban már csak a töredékének látható a sírja. 1849. április 1-jén nyílt meg, bár területén már 1847-től temetkeztek a pesti ortodox hitű szerbek és románok. Megnyitását a korabeli pesti temetők túlzsúfoltsága indokolta.
Az egyik legrégebbi, ma is álló sír a temetőben Vörösmarty Mihályé, akinek 1855-ben volt a temetése. Érdekesség, hogy felesége, Csajághy Laura jóval messzebb nyugszik tőle, az Ügetővel határos falsírboltoknál.
Damjanich Jánosné kezdeményezésére 1870-ben áthozták a Józsefvárosi temetőből a 48-as honvédek hamvait, valamint a Váci úti temető halottainak jelentős részét. Ugyanekkor kerültek át a Józsefvárosi temetőből a Petőfi-szülők földi maradványai, de ugyanebben az évben temették el országos gyászszertartás keretében Batthyány Lajost is, aki addig a Ferences templom kriptájában nyugodott a Belvárosban.
|
Barabás Miklós: Batthyány Lajos gróf |
Batthyány mauzóleuma volt a temető első igazán rangos síremléke (de nem az első mauzóleum: 1868-ban épült a Ganz-síremlék Ybl Miklós tervei szerint). Azonban a Schickedanz Albert tervezte műemlék befejezetlen maradt, csak a felújítás során kerültek eléje például az oroszlánok, és más, a tervben szereplő kiegészítők. Sajnos a mauzóleumot a 80-as és 90-es években kétszer kirabolták, sőt egyszer meg is csonkították Batthyány földi maradványait.
Érdekesség, hogy 1874-ben külön parcella létesült a temetőben azoknak, akik nem részesülhettek egyházi temetésben (öngyilkosok és kivégzettek).
A Kerepesiben temették el 1876-ban Deák Ferencet, mauzóleuma Gerster Kálmán műve, a belső festett üvegek Róth Miksa munkáját dicsérik. A 70-es évektől kezdve létesültek a szerzetesi sírboltok is, a temetőben karmelita, piarista, ciszterci, szervita, és ferences sírboltok találhatók.
1880-ban megépült a ravatalozó és a boncterem Máltás Hugó tervei szerint. Eleinte 4 kapu volt használatban, ma már ezekből csak a főbejárat áll nyitva. 1886-tól a temetések száma visszaesett, ez főleg az Új köztemető megnyitásának volt köszönhető. Presztízsokok miatt innentől kezdve főleg a gazdag polgárcsaládok tagjai temetkeztek ide a sírhelyek drágulása miatt, valamint azok kaptak itt díszsírhelyet, akik életművükkel ezt kiérdemelték.
1894-ben volt az addigi legnagyobb méretű, legmonumentálisabb temetés a sírkertben: ekkor temették el Kossuth Lajost, akinek eredeti síremléke még nem a jelenlegi volt, a mauzóleumra a pályázatot csak 1900-ban írták ki (Gerster Kálmán nyerte meg, a szobordíszek Stróbl Alajos művei). Hasonlóan Kossuth-hoz, Munkácsy Mihály is csak 1911-ben kapott méltó síremléket (Telcs Ede alkotása), addig csak egyszerű fakereszt jelölte sírhelyét.
1902-ben kisebb átalakításokat végeztek a temetőn, ennek keretében felszámolták azoknak a parcelláknak a többségét, ahova 1852-68 között temetkeztek. (Sajnos eközben tűnt el Hild József építész síremléke.) Az átalakítás keretein belül több neves halott került az Új köztemetőbe. 1904-re is jutott egy monumentális temetés, Jókai Móré. Az író első fejfája saját háza kapufélfájából készült, ahogy azt végrendeletében meghagyta. Köréje Kismarty-Lechner Jenő tervei szerit épült impozáns síremlék.
1904-08 között megépült az Európa-hírű, északolasz temetőket idéző árkádsor (tervezője Gerle Lajos, a rendezési tervet Hegedűs Ármin készítette), amelyet 1905-től már használtak a legtehetősebb rétegek. Továbbépítésére valószínűleg az I. világháború miatt nem került sor. Ide temették Pl. Korányi Frigyest, és Sándort, Gundel Károlyt, Hőgyes Endrét, Than Károlyt, és Görgey Artúrt, akinek sírját azonban csak egy egyszerű kovácsoltvas kereszt jelzi. Az árkádsoron találhatók talán a temető legszebb síremlékei, mint például a Paulheim-, a Magyarzsákodi Hegedűs, a Waigand, a Loser-, a Kilián-sírboltok.
| Chorin Ferenc nagyiparos, felsőházi tag a Parlament bejáratánál (1907) |
1929-ben alakították ki a művészparcellát, amelynek minden sírjában jelentős személy nyugszik: Barcsay Jenő, Heltai Jenő, Ybl Miklós, Sarkadi Imre, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar.
A II. világháborúig folytatódtak az áttemetések, a felszámolt Vízivárosi temetőből került ide Pl. Skalnitzky Antal építész, Kiss Ferenc régész, Medveczky Frigyes filozófus, Kriesch János zoológus, Reitter Ferenc mérnök, Hajnik Károly gyorsíró, vagy Abt Antal egyetemi rektor sírja. A felszámolt budai temetőkből átkerült halottaknak külön parcellát nyitottak. A két világháború között számos parcellát kiürítettek. Ezzel felbecsülhetetlen károkat okoztak, Vajda János, Krúdy Gyula és Bajza József esete még a szerencsések közé tartozik, hisz ők a temető más részeire kerültek át. Az áttemetésekre szemléletes példa József Attila esete: a jelenlegi már a költő negyedik nyughelye.
Kerepesi temető II.: Munkásmozgalmi Mauzóleum
A II. világháború és az azt követő időszak szintén súlyos károkat okozott. A szovjet és a német hadsereg csatározott a temetőért, a berendezkedő katonák, és a bombák pedig sok részt helyrehozhatatlanul tönkretettek. A háború alatt a vasútvonal mentén, valamint a gumigyár mellett szükségtemetőt is nyitottak. Ide temették a főváros II. világháborús ostroma polgári áldozatainak egy részét, a halottakat külön villamosokon szállították a Corvin áruház elől a temetőbe, és fertőtlenítésüket - bármily hihetetlen - az áruházban végezték. Mára ez a parcella eltűnt, a temetőkertészet működik rajta.
| Rajk László |
1946 és 51 között mégis sok neves halottat temettek ide, pl. a tömegsírból exhumált Radnóti Miklóst. A Rákosi-korszakban már egyenesen fel akarták számolni a temetőt. Ennek előszeleként 1952-től zárt temetőként funkcionált, csak meghatározott esetekben lehetett ide temetkezni. 1953-ban pedig a Fiumei út szélesítésének ürügyén 238 bal oldali, illetve 129 jobb oldali sírboltot akartak felszámolni, végül ebből 200 bal oldali lett.
A cél valójában a Rákosiék által "kizsákmányolóknak" tekintett személyek sírjának eltüntetése volt - Vörösmarty sírjának ugyanezt a sorsot szánták. Majd az egész temetőt a földdel akarták egyenlővé tenni, és lakótelepet akartak építeni a helyére (szerencsére ez nem valósult meg). Egyházi szertartást azonban egy darabig nem végezhettek a temetőben.
Később is voltak áttemetések más temetőkbe, így 1965-ben Herman Ottóé, akit - végrendeletéhez híven - Felsőhámorban temettek el, 1958-ban pedig Giesswein Sándor politikusé (Győr), vagy Szászy Béla jogtudósé (Leányfalu).
1956. október 6-án itt temették újra Rajk Lászlót és néhány társát. 1958-ban ide temették a magyar jakobinusokat, viszont az 56-os parcella mindig szálka volt a hatalom szemében, 1982-ben fel is akarták számolni, a parcella csak a rendszerváltás után lett kitakarítva.
Mellette található az újonnan kialakított POFOSZ-parcella is, ahol Obersovszky Gyula publicista és Gérecz Attila költő nyugszanak.
Munkásmozgalmi parcellák kialakítására viszont természetesen nagy gondot fordított a korabeli hatalom, így készült el a Tanácsköztársaság Lenin-fiúinak, az 56-os karhatalmistáknak, vagy a szovjet katonáknak a parcellája. Utóbbi helyen van eltemetve Steinmetz Miklós, szovjet parlamenter, akit a korabeli propaganda szerint "orvul meggyilkoltak", valójában baleset áldozata lett. Neki ez a negyedik sírhelye. Először az ecseri főtéren temették el, majd hamvait áthelyezték Gyömrőre, utána pedig a 4-es út melletti emlékművének talapzatához. Innen kerültek végül a Kerepesibe földi maradványai.
| Kun Béla a sztálini terror áldozata lett, hamvai isme- retlen helyen vannak |
Ma már több helyen beázott a mauzóleum, és meglehetősen kihasználatlan, hisz a rendszerváltás óta nem temettek bele. Az utolsó nagyobb szabású temetés 1988-ban volt a panteonban, amikor Herczeg Károlyt, a Vasas Szakszervezet elnökét temették itt el. Sokáig ezzel a mauzóleummal azonosították magát a temetőt is, egy 1985-ös kiadványban például csak a munkásmozgalmi panteon halottait sorolták fel. 1994-ig több újabb munkásmozgalmi parcella létesült (az ezekben eltemetettek skálája meglehetősen széles, szakszervezeti vezetőktől a gyárigazgatókon át pártközeli tudósokig, és az 56 utáni megtorlásokban bűnös katonatisztekig terjed). 1962-ben hozták haza, és temették el itt Károlyi Mihály hamvait. A különleges kivitelezésű, és kiváló akusztikájú síremlék Skoda Lajos munkáját dicséri. A külföldről ebben a korszakban hazatemetettek között van még Polányi Károly gazdaságtörténész.
A temető kiemelkedő alkotásai a mauzóleumok, amelyeket szerencsére folyamatosan tataroznak. Így már megújult a Deák- és a Batthyány-mauzóleum is. A műalkotás-számba menő síremlékek tervezői közé tartozott Schickedanz Albert, Gerster Kálmán és Ybl Miklós.
| Somlay Artúr |
Képzőművészeink közül itt nyugszik a korábban említett Munkácsyn kívül három Ferenczy-testvér (Béni, Károly, Noémi), Fadrusz János, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Nagy-Balogh János, Csontváry-Kosztka Tivadar, Paizs-Goebel Jenő.
Tudósaink és feltalálóink közül pedig Vámbéry Ármin, Fejér Lipót, Szilárd Leó, Hevesi György (az egyetlen magyar földben nyugvó Nobel-díjas, 2001-ben temették haza Freiburgból), Kandó Kálmán, Eötvös Loránd, Puskás Tivadar.
Politikai elitünkből pedig itt lelt végső nyugalomra Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Wekerle Sándor, Károlyi Mihály, Antall József, Bethlen István. Itt van eltemetve jó néhány vitatott politikus is, mint például Kádár János. (Kádár egyébként betegesen félt a haláltól, párttársainak temetésein nem is volt jelen. Mikor nem sokkal halála előtt megtudta, hogy mauzóleumot akarnak neki emelni, állítólag napokig ordítozott.) A dicstelen emlékű politikusok közé tartozik Gömbös Gyula, és az antiszemitizmus olyan hírhedt képviselői, mint Istóczy Győző, és a kegyetlenségéről ismert tiszti különítményvezető, Ostenburg-Moravek Gyula.
Sajnos jó darabig éltek a negatív felhangok a temetővel kapcsolatban, erre a legszemléletesebb példa az, hogy a Kerepesi temető kimaradt a rendszerváltás idei nagy újratemetési hullámból, kivételt csak Bethlen István (az övé csak szimbolikus jellegű, a sír urnájában a moszkvai Donszkoj-kolostor temetőjéből származó föld található), Barankovics István (a neves politikus hamvait 2001-ben hozták haza New Yorkból), és Hevesi György újratemetése jelentett. Az egyik Bartók-fiú, Péter például egyenesen megtiltotta, hogy ide hozzák a nagy zeneszerző hamvait, mert "kommunista temetőnek" titulálta - persze nem tudhatta, hogy más temetőkben is vannak munkásmozgalmi parcellák.
Farkasréti temető I.: Szécsi Pál és a fanatikus hölgyrajongók
A budai városrész legnagyobb köztemetője az 1894-ben létrejött Farkasréti temető, amely jelentőségét tekintve mára már vetekszik a Kerepesi temetőével, sőt egyfajta elittemetővé vált - igaz, hivatalosan máig köztemető. Az új panteon spontán folyamat eredményeképpen alakult ki, főleg annak köszönhetően, hogy a Kerepesi temetőben az egyházi szertartást tiltották a pártállami korszakban, így sok esetben egyedüli lehetőségként ide temetkeztek. Így vált híressé a művészparcella, sőt a temetőben eltemetett híres személyek száma ma már a tízezret is meghaladja.
A temető létrehozását nagy viták előzték meg, hisz egy igazán szép, üdülőterületnek is alkalmas részen létesült, ráadásul a többen tartottak a gyógyvizek esetleges elapadásától is. Területe a kezdetekben 94 896 négyszögöl volt , de 1921-től kezdve többször bővíteni kellett, ma 72 hold. Mai arculatát az 50-es évek magas szintű parkosításának köszönheti. 1894-1917 közötti történetéről szinte semmilyen írásos adat nem maradt fenn, a korabeli képek egy egyszerű, puritán fakeresztekkel teli temetőt mutatnak, néha 1-1 reprezentatív síremlékkel.
| Keleti Károly statisztikus |
A legkorábbi sírok a temető Érdi úti fala mellett találhatók (tervezők: Krátky János, Hegedűs Ármin, 1899). 1927-ben árkádos sírboltokkal és mintegy 2000 csontfülkével bővítették a falsírbolti részt. Sajnos ez a rész a hanyag kivitelezés miatt korán leromlott állapotba került, a világháborús sérülések pedig megpecsételték sorsát. Mára omlásveszélyessé vált, több helyen le van zárva. Az egyik csontfülkében nyugszik a temető legrégebbi halottja, Fusz János zeneszerző - elfeledve, pusztuló körülmények között.
Farkasréten 1903-ban létrehoztak egy katonai temetőt is, innen lett később áttemetve a sírkert más részeire Hazai Samu honvédelmi miniszter. Ennek a parcellának valóságos jelképe Gammel Ferenc altábornagy síremléke (Istók János alkotása). Ez a kordokumentumnak is tekinthető hely egyre pusztul: Gyalókay Jenő hadtörténész sírja például ma már jeltelen, Hanzély Pál életmentőén pedig omladozik a szobor.
A katonai parcellában nem kizárólag katonák nyugszanak - itt van eltemetve pl. Hepp Ferenc pszichológus és Laky Dezső politikus. Ez annak köszönhető, hogy a katonai temetőt a kommunista hatalom nem szívelte, köztemetőnek használta, majd meg akarta szüntetni. Ma ismét a honvédség kezelésében van.
A Farkasréti temetőből is temettek át neves halottakat máshová: pl. Szabó Ervint, akinek urnája ma a Kerepesi temető munkásmozgalmi mauzóleumában van; illetve Sík Sándor egyházi írót, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját. Farkasrét a 20. század második évtizedétől kezdett befogadó temetőként működni, így kerültek ide Marschalkó János szobrászművész, Tormay Cecile író, Kernstok Károly festőművész, Heller Ágost akadémiai főkönyvtárnok hamvai a Kerepesi temetőből. 1938-ban épült fel a temető kápolnája (Szt. János Temetőtemplom, tervezője Módos Ferenc, és Krassói Virgil), a Kisegítő Kápolna Egyesület jóvoltából. A kápolnát 1945-ben bombatalálat érte, és elpusztult a temető bejáratánál 1913 óta álló Jó Pásztor-szobor, Horvai János alkotása is. A kápolna maradványaiból később kolumbáriumot alakítottak ki, és a kriptát használták misézőhelynek. A temető új kápolnája és ravatalozója Makovecz Imre tervei szerint készült el.
A két világháború között avatták fel Vámossy Tibor síremlékét, amely korabeli politikai emlékhelynek számított, hirdetve a revíziós irányvonal egyetlen eredményét, Sopron megtartását (Vámossy a Nyugat-Magyarországi felkelés során esett el). A szobor ma már erősen pusztulófélben van, de még most is impozáns látvány. A dualizmus kori társadalmi elit erdélyi és felvidéki származású tagjai számára számos temetkezőhely létesült a Kerepesi és Farkasréti temetőben, elsősorban a szóban forgó területek elcsatolása miatt. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektorai közül több mint 10 nyugszik itt például.
| Gulácsy Lajos: Önarckép (1903) Magántulajdon, Budapest |
Tóth Vilmost idézve ha összességében nézzük Farkasrét síremlék-együttesét, láthatjuk, hogy formavilága szervesen kiegészíti a Kerepesiét, és a két temető együtt teljes keresztmetszetét adja a magyar síremlék-művészet történetének. A Kerepesi világias formáit itt felváltja a vallásos, keresztény szimbólumrendszer, megerősítve azt a véleményt, hogy Farkasrét arculatát a két világháború közötti időszak formálta a legerősebben. A síremlékek között itt tagadhatatlanul nem a mauzóleumok dominánsak, mint a Kerepesi temetőben, ellenben számos értékes szobrászati alkotást láthatunk olyan művészektől, mint Pátzay Pál (Kodály-síremlék), vagy Borsos Miklós (Bartók-síremlék).
A temető északi végében találhatók Farkasrét legrégebbi sírkövei. Ez a meghatározás azonban tulajdonképpen sántít, hiszen ezek a kövek a Németvölgyi temető felszámolása után kerültek ide. Az egyik legérdekesebb azonban egy mohos, kissé megdőlt hatalmas sírkő, amely egyre kevesebb sikerrel dacol az idő vasfogával. Ez alatt nyugszik Üchritz Frigyes Ágost, császári hadvezér.
A temető 1944-45 telén hadszíntérré vált. Karácsony másnapján a temető felső végénél megjelent a szovjet hadsereg, és a sírkert február 7-ig hadműveletek helyszíne lett. Farkasrétre a 8. SS lovas hadosztály települt, és a szovjet túlerővel szemben sokáig tartani is tudta a temetőt. A tűzharcban a kriptákat és sírköveket fedezékként, lőállásként használták, számos közülük meg is semmisült. Az ostrom martalékává vált a temetőkápolna is.
Később itt temették el a budapesti ostrom katonai áldozatainak egy részét, köztük a Budai Önkéntes Ezred elesett tagjait. A polgári áldozatok közül ide kerültek a lebombázott Keleti Károly utcai Regent-ház, a Margit körút 43-45., a Fő utca 59., és a Vitéz utca 2. halottai. A temetőnek - a Kerepesivel ellentétben - nem tulajdonított nagy jelentőséget a kommunista hatalom. Sokáig csak a rendszer kívülállóit temették ide, pl. a Rajk-per azon áldozatait, akiket rehabilitálásuk után se tartottak méltónak arra, hogy az első számú sírkertbe, a Kerepesibe kerüljenek. A pernek 14 - főleg katonai - áldozata nyugszik a temetőben.
Még a háborús években került ide Pünkösti Andor színházigazgató, és két miniszterelnök: Berinkey Dénes (akinek sírja meglehetősen rejtett helyen van, a mauzóleumsor mögött, egy fakereszt jelzi hollétét), és Simonyi-Semadam Sándor. Ekkor lelt itt végső nyugalomra Habsburg-Lothringen Karolina (az övé Budapest egyetlen temetői Habsburg-síremléke), Zsák Károly futballkapus és Kálló Ferenc evangélikus lelkész.
| Szécsi Pál |
A 60-as években ide temették Kassák Lajos költőt és festőművészt, Kodály Zoltán és Lajtha László zeneszerzőket, Genthon István művészettörténészt, Tildy Zoltán köztársasági elnököt, Gertler Viktor filmrendezőt, Baktay Ervin orientalistát, Bárczi Gusztáv gyógypedagógust, Reményik Zsigmond írót és Hatvany Lajost, a művészeti mecénást (utóbbi négyet a templom maradványaiból létrehozott kolumbáriumba).
1963-ban a Denevér út - Hóvirág út közti újabb részen helyezték el a Németvölgyi temetőből áthozott művészi síremlékeket, és itt vannak a szerzetesrendek parcellái is. Egészen pontosan a Notre Dame De Sion, az Assisi Szent Ferenc Leányai, a Szatmári Irgalmas Nővérek, a Budai Kapucinus Rendház, és a Szent Erzsébetről Elnevezett Szerzetesnők sírboltjai.
Farkasréti temető II.: Az újratemetések kedvelt színhelye
|
Rákosi Mátyás sírja |
Meglepő módon itt, s nem a Munkásmozgalmi Panteonban temették el a kommunista rendszer vezető alakjainak többségét, köztük Grósz Károlyt, Apró Antalt, Aczél Györgyöt és Czinege Lajost. A temető északi részében van eltemetve Péter Gábor és Farkas Mihály. A kolumbárium ún. toronyszoba-részében vannak Gerő Ernő hamvai. Még néhány név az itt található személyek közül: Radó Sándor térképész, Aranyossi Pál publicista, Fazekas Anna (akinek klasszikus meséjét, az Öreg néne őzikéjét máig sokan olvassák), valamint Boros Rezső, a termelőüzemi hűtött gyümölcstermelés hazai bevezetője. Itt nyugszik a mindössze 33 évesen miniszterelnökké kinevezett, és a Varsói Szerződés alapokmányát aláíró Hegedűs András.
A felsoroltak közül mindössze Apró van eltemetve a temető északi végén lévő munkásmozgalmi parcellában, amelyhez csatlakozik egy néphadseregi rész, és több urnafal is. Az urnafalakon sok ismerős névvel találkozhatunk: itt találhatóak a VB-ezüstérmes labdarúgó, Titkos Pál, és az MTV számos művészettörténeti dokumentumfilmjét elkészítő Zsigmondi Boris hamvai is. A legismertebb halottja ennek a résznek kétségkívül a Kerepesi temetőből áttemetett Szakasits Árpád, tábláját azonban nehéz észrevenni.
Az itt nyugvó vitatott személyiségek közé sorolhatjuk még a rehabilitálása után ide temetett Jány Gusztáv vezérezredest, akit a doni katasztrófa fő felelősének tartottak, és háborús bűnösként kivégeztek; vagy Csatay Lajost, a Kállay- és a Sztójay-kormány hadügyminiszterét. A Nagy Imre-per szenvedő alanyai közül itt nyugszik a halálbüntetést miniszterelnöki kegyelemnek köszönhetően túlélő író és politikus, Vas Zoltán.
|
Karády Katalin sírja |
Tekintélyes az itt nyugvó film-, opera-, és színházi rendezők névsora is: Gyöngyössy Imre, Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Radványi Géza, Vámos László, Marton Frigyes, Homoki-Nagy István, stb. És itt van a legendás bábművész-házaspár, Havas Gertrúd és Bölöni Kiss István hamvai is. A Futrinka utca Mazsolájának és Manócskájának hangjai és mozgatói egy szerencsétlen baleset (szénmonoxid-mérgezés) következtében vesztették életüket.
Az újratemetéseknek is kedvelt célpontja volt a temető. 1929-ben itt helyezték végső nyugalomra Serényi Jenőnek, az alpinizmus hazai úttörőjének a doberdói katonai temetőből hazahozott hamvait. Ide hozták haza külföldről 1984-ben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, 1988-ban Bartók Béla zeneszerző, vagy 1991-ben Jászi Oszkár társadalomtudós földi maradványait. Olyan személyeket is temettek ide, akiket a kommunista rendszer üldözött, és megpróbált ellehetetleníteni, pl. Ordass Lajos evangélikus és Ravasz László református lelkészeket.
Nagy számban nyugszanak itt zenei életünk nagyjai is: operaénekesek (Udvardi Tibor, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Székely Mihály, Réti József), nótaénekesek (Solti Károly, Jákó Vera), táncdalénekesek (Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Sárosi Katalin). Rajtuk kívül számos zeneszerző és karmester (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Solti György, Ferencsik János) lett itt eltemetve.
Képzőművészeink közül itt nyugszik a Nyolcak alapítói közül Kernstok Károly, Márffy Ödön és Czóbel Béla. A sor még folytatható a szürrealizmus kiváló képviselőjével, Ország Lilivel és a költőként is ismert Bernáth Auréllal. Itt nyugszik még Istók János, Kondor Béla, Molnár C. Pál, Szervátiusz Jenő, Telcs Ede, Kovács Margit.
Íróink és költőink közül megemlítendő Németh László, Zelk Zoltán, Gion Nándor, Mészöly Miklós Pilinszky János, Nagy László és felesége, Szécsi Margit, Kodolányi János, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, s a nemrég elhunyt Janikovszky Éva sírja.
Építészeink közül pedig itt találhatjuk Wellisch Alfréd, Dávid Károly, Molnár Farkas Ferenc, Medgyaszay István, a korábban említett Árkay Aladár sírját.
|
Knézy Jenő sírja |
A temetőben több akadémiai parcella van. Akadémikusaink közül az elsők, akiket idetemettek, Semsey Andor, Csonka János, és Bánki Donát voltak, utánuk 1942-ben Zipernovszky Károly következett. Ezek a sírok még szétszórtan helyezkednek el a temetőben, a művészparcellához közel eső akadémiai parcellába az egyik első temetés Szekfü Gyuláé volt (1955).
Csakhamar olyan neves személyeket temettek ide, mint Horváth János és Turóczi-Trostler József irodalomtörténészek, Kniezsa István nyelvész, Marót Károly klasszika-filológus, Hahn István és Mályusz Elemér történészek. A főbejárathoz közel van két másik akadémiai parcella, ezekbe temették például Dudich Endre zoológust, Ubrizsy Gábor biológust, Benda Kálmán történészt, Keresztury Dezső irodalomtörténészt. Nem volt ugyan MTA-tag, de megkerülhetetlen Germanus Gyula orientalista sírjának említése, amely az iszlám temetési hagyományok alapján s kétnyelvű felirattal készült. Farkasréten van eltemetve a Műegyetem szinte teljes tanári elitje (Csonka Pál, Kotsis Iván, Pattantyús Á. Géza, Bodola Lajos, Hazay István) is.
Budapest egykori elöljárói közül itt van eltemetve Buzáth János, Karafiáth Jenő, Szendy Károly, Ripka Ferenc, és Homonnay Tivadar. Itt nyugszanak továbbá olyan népszerű televíziós és rádiós személyiségek, mint Takács Marika, Tóth György, a korábban említett Knézy Jenő, Pluhár István. Két híres Afrika-kutatónk is itt nyugszik: Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán. Budapest ismert vendéglősei közül itt leltek végső nyugalomra a híres Hangli-kioszk vezetőjének, Hangl Márknak, és a dobostorta névadójának, Dobos C. Józsefnek a földi maradványai. Itt vannak a Bejrút közelében 1975-ben lezuhant Malév-gép áldozatainak szimbolikus, valamint a Koppenhága közelében 1971-ben bekövetkezett repülőbaleset áldozatainak tényleges sírjai.
Új köztemető I.: A 301-es parcella
Az Új köztemetőt 1886. május 1-jén nyitották meg 429 holdnyi területen, gondos kertészeti és területrendezési munka után. Létrehozását a Kerepesi temető szűkössé válása indokolta, s az illetékesek döntése az egykori Drasche-téglagyár és a kőbányai szőlők közti pusztaságra esett.
|
Az idegenben elhunyt |
Kezdetben kevés halottat temettek ide, a temetések száma a századfordulón nőtt meg jelentősen. 1944 végéig több mint félmillió embert hantoltak itt el, 1970-re az évi temetések átlagos száma 6-7000-re nőtt. Így mára mintegy másfél millió ember nyugszik itt, a temetések naponta majdhogynem félóránként követik egymást.
A városban más katonai temetői már telítve voltak, így 1903-ban két katonai parcellát is nyitottak, melyekbe az I. világháború után 18-20 000 halottat temettek - de ide kerültek a II. világháború magyar és külföldi áldozatai is. Az 50-es évektől kezdve viszont a Honvédelmi Minisztérium már nem vállalta a katonasírok gondozását, így a katonai temetőt felszámolták.
A háború során elveszett az 1937-ben felállított Hősök Harangja (Szlezák László harangöntő készítette, aki ebben a temetőben nyugszik), és a háború után eltávolították az 1933-ban felállított Hősök Oltárát (Márton Ferenc és Foerk Ernő műve). Ennek helyére került Körmendi Frim Jenő honvédszobra, talapzatán eredetileg az ott nyugvó hősi halottak nevével.
A temető a II. világháborúban Farkasréthez hasonlóan hadszíntér volt: 1944. december 30-án a front a Rákospalota - Rákosszentmihály - Mátyásföld - Új Köztemető - Pestszentlőrinc - Pestszentimre - Soroksár vonalon húzódott. Január 1-re a szovjetek kiverték innen a németeket, ezután indult meg a szovjet és román támadás Cinkota és Rákosliget között. Ekkor esett el Árpádföld, Mátyásföld, és a repülőtér, amelyet 1 napra vissza tudtak foglalni a németek.
A 7-es parcellában van az idegenben nyugvó hősi halottak emlékműve (Lőte Éva műve, 1942). A Budapest ostromakor elhunyt katonákat az ott lévő Gerenday-féle gyászoló honvédszoborral együtt 1992-ben kegyeletsértő módon áthelyezték az első körönd közepére. Több olyan katonai parcella található a temetőben, amelyben a világháborúk külföldi áldozatai vannak eltemetve (bolgár, török, lengyel, román, olasz, szovjet), a német katonák hamvait azonban ma már csak emlékmű képviseli, azokat a Budaörs melletti új német-magyar katonai temetőbe szállították át. A lengyel parcella közelében nyugszanak az ostrom során áldozatul esett rendőrök, és az 1939-es munkácsi csehszlovák támadás során hősi halált halt Rozs József zászlós is, hét társával.
| Oszmán hercegnő sírja Budapesten |
| Rábukkantak szultánok és nagyvezírek leszármazottja, Hadidze Hanum oszmán hercegnő sírjára a fővárosi iszlám temetőben. |
Ettől a parcellától északra találhatóak - szinte járhatatlan bozótban - a Németvölgyi temetőből idekerült sírok. Külön parcellájuk van az ismeretlen elhunytaknak, és az önkormányzat által eltemetetteknek. Ez a hely (az ún. grátiszparcella) meglehetősen lehangoló és komor képet mutat, a területen egyhangú fakeresztek sorakoznak.
|
A 301-es parcella |
A sírok feltárása nem mindennapi körülmények között történt. Meg kellett küzdeni az ellenségességgel, a bizalmatlansággal. A politikai elit szinte mindig értesült a parcella aktuális állapotáról, ugyanis a demokratikus ellenzék itt tartott megemlékezéseit rendszeresen megzavarták. A kutatás 1988-ban indult egy titkos állambiztonsági parancs nyomán. A kihantolás és az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás mérföldköve lett. Az exhumálási eljárás április 6-án fejeződött be, de meg kellett küzdeni azzal, hogy a BM akkori vezetése nem volt hajlandó minden információt megosztani a közvéleménnyel és a hozzátartozókkal.
Ma szép és rendezett a kegyhely. A kivégzettek sírjai fölött egyforma fejfák (az Inconnu művészcsoport alkotásai) találhatók az áldozatok közelítő számával, a neveket is feltüntető kőlapok a kutatások, újratemetések, exhumálások után kerültek eléjük. Az eddig feltárt halottak névsora táblákon tekinthető meg. Fejfa jelzi Povl Bang Jensen, dán diplomata emlékét is, aki az ENSZ-ben állt ki 56-ért, továbbá Zsedényi Béla politikusét, aki a Kerepesi temetőben van eltemetve. A 300-as parcellában állították fel Jovánovics György mártíremlékművét, körülötte Nagy Imrének és társainak (Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József) sírjaival.
|
Patrubány Gergely |
Kommunista temetkezőhelyek természetesen itt is akadnak, a bejárattal szembeni főnixmadár-emlékmű mellett láthatjuk az urnás temetkezőhelyeket, míg a 75-ös parcellában a BM halottai vannak eltemetve - közöttük nyugszik sportlövő olimpiai bajnokunk, Takács Károly is.
Külön helyet kaptak a Kerepesi temetőhöz hasonlóan a szerzetesrendek (piaristák, Sacre Coeur nővérek, stb.). Számos jelentős egyházi író, tudós nyugszik bennük. Szinte mindegyik saját parcellarésszel rendelkezik, kivéve a Ferencrendi Mária Misszionárius Nővéreket, akiknek sírja a jobb oldali falsírboltok egyikében található. A korai sírok azonban szinte kivétel nélkül másodlagos helyen állnak. Kivételt képez például Szamota István nyelvész, Patrubány Gergely tisztiorvos, Egger Leó gyógyszergyáros, Mudrony Soma közgazdász, ipartestületi elnök, és Bermann Miksa gépészmérnök síremléke. Külön kiemelendő Thék Endre bútorgyáros síremléke, amelyben több hozzátartozója is nyugszik, mint pl. Vas József építész, a kiskunfélegyházi városháza tervezője, vagy Morbitzer Mátyás józsefvárosi bíró.
Új köztemető II.: A sportolók és olimpikonok nyughelye
| Saxlehner András sírja |
Az áttemetések során került át közel 170 síremlék, olyan személyiségek hamvaival, mint Arz Artúr (a Monarchia utolsó vezérkari főnöke), Saxlehner András (a Hunyadi keserűvíz feltárója és forgalmazója), báró Kochmeister Frigyes iparfejlesztő, Gerlóczy Gyula egyetemi tanár, vagy Gromon Dezső honvédelmi államtitkár hamvai.
Nem maradt hely Wagner Józsefnek, az első belgyógyászprofesszornak, Folkusházy Lajos alpolgármesternek, Toroczkai Wigand Ede építésznek, Pisztóry Mór közgazdásznak, Gohl Ödön numizmatikusnak, Aggházy Gyula festőművésznek. Ezen síremlékek jelenleg igen különbző állapotban vannak. Feszty Adolf sírját nemrég rendbehozták ugyan, viszont ellenpéldaként az egykoron pompás Wagner-kripta állaga mára olyannyira leromlott, hogy csak tüzetes vizsgálat után vehetők ki az egykori díszek, sőt a benne nyugvók nevei is.
Vagy ott van a Saxlehner-sírbolt esete, amelyből mára csak az obeliszk maradt meg, egykori pompája ma már csak archív fényképeken látható. Jellemző az akkori kaotikus állapotokra, hogy a Kochmeister-sírbolt reliefjét a Kerepesi temetőben tartották, és egy másik sírra helyezték. Szerencsésen megmenekült ettől a tortúrától a szintén a Kerepesiből átkerült Nagy György politikusnak, az őszirózsás forradalom egyik ismert alakjának sírja, amely a bal oldali falsírboltoknál található. Annak ellenére, hogy az itteni falsírboltok állapota nem jobb a hasonló szisztéma szerint épült farkasrétinél, szép síremlékeket itt is találunk. Feltétlenül megemlítendő a Hlavay-, az Olvédy-, a Szelestey-, a Burda-, vagy a Nemes családé. Ezek szinte mind a Gerenday-műhelyből kerültek ki.
Volt ugyanakkor arra is példa, hogy főleg a II. világháború után az Új köztemetőből temettek más temetőkbe neves halottakat, pl. Pőcze Borbáláét (József Attila édesanyja), Wartha Vince egyetemi tanárét, vagy Derkovits Gyula festőművészét (Medgyessy Ferenc által készített síremléke ma a Nemzeti Galériában látható). Pauler Gyula történészt és fiát, Ákost előbb a Kerepesi temetőből temették ide, majd a hamvaik később Badacsonytomajban leltek végleges nyughelyre. A Tabán-krisztinavárosi temetőből temették át Procopius Béla minisztert.
A temetőben 1944 végéig kb. 600 000, napjainkra közel másfél millió halottat temettek el. A 60-as években a temetések száma évi 6-7000 volt, mára évi 10-12 000-re emelkedett. Itt épült fel 1968-ban az ország második krematóriuma (az első Debrecenben épült, 1932-ben). Ezt már a 70-es években bővíteni kellett. Felépülését nehezítette a hamvasztást ellenzők és az egyház tiltakozása.
Méreteihez képest kevés a temetőben a neves halott, ami azzal magyarázható, hogy annak idején nehezen lehetett megközelíteni, kívül esett a városon. A művészi síremlékek száma is kisebb mint Farkasréten, vagy a Kerepesi temetőben. Közöttük megtalálhatjuk a híres Gerenday-műhely alkotásait, Borbereki Kovács Zoltán (Magyar Golgota című műve Hamza Tibor, író sírján áll), Körmendi Frim Jenő, Luigi Mazzi, Senyei Károly, Krisztián Sándor, Andrejka József, Siklódy Lőrinc, Győri Dezső, G. Lux Alice műveit. Túlsúlyban vannak a kőből készült síremlékek, a bronzból öntötteket ma már a rablók és a rongálók elvitték, illetve tönkretették. Rablók áldozata lett Sidló Ferenc madonnaszobra is, amely a művész sírja fölött volt látható, vandál kezek törték le Kováts István sírszobrát, amely Pátzay Pál műve volt, és ellopták Eötvös Zoltán sírjáról Gabay Sándor művét is.
Itt nyugszik a magyar repülés több úttörője és hősi halottja is. Közülük is kiemelendő a korábban említett Bittay Gyula, aki Endresz György navigátoraként 1932-ben szenvedett halálos balesetet, mára sírja igen nehezen lelhető fel a burjánzó növényzetben. Itt nyugszik Kvasz András, az I. világháború pilótája, több verseny győztese, a Paul Tissandier diploma tulajdonosa is.
Ide van eltemetve számos író (Ignácz Rózsa, Erdős Renée, Talpassy Tibor, Kovai Lőrinc) és publicista (Gudenus Hugó sportújságíró, a rádiós riporterek közül Gulyás Gyula). Cigányzenészeink, prímásaink közül itt nyugszik a híres Járóka Sándor és Rácz Laci, és a szóróparcellában szórták szét Rácz Aladár cimbalomművész hamvait. A zenészeknél maradva itt alussza örök álmát ifj. Fricsay Richárd katonazenész, karmester és zenekarvezető, valamint Sthymmel Miklós gordonkaművész, a jazz-zene szakértője, a Magyar Rádió jazztörténeti előadója.
|
Bódy Gábor sírja |
Híres tudósaink, szaktekintélyeink közül Supka Géza politikus-publicista, Négyessy László esztéta, Unger Antal történész, Íjjas Antal egyházi író, Ranschburg Pál pszichológus, Rabinovszky Máriusz művészettörténész feleségével, Szentpál Olga táncművésszel, Schaffer Károly ideggyógyász, Czeyda-Pommersheim Ferenc orvosprofesszor. Hajts Lajos térképész és tábornok sírjáról letört a katonaalak kardja, amely Magyarország térképére mutatott.
Politikus kevés akad a temetőben a 301-es parcellán kívül, az egyik ilyen kivétel Demény Pál, a Parlament egykori korelnöke és Krassó György, az előző rendszer ellenzékének egyik legeredibb figurája.
Legnépesebb viszont az itt nyugvó olimpiai bajnokok névsora: az Új köztemetőben találjuk Kozma István, Szilvásy Miklós és Keresztes Lajos birkózók; Harangi Imre ökölvívó; Dunai Lajos, Sárközi István, és Lantos Mihály labdarúgók; Brandi Jenő és Molnár István vízilabdázók; Takács Károly sportlövő; Nagy Ernő, Rády József, Posta Sándor és Fuchs Jenő vívók sírját. Itt volt eltemetve Berty László olimpiai bronz- és aranyérmes vívó, TF-oktató is, akinek a sírját felszámolták - ez legalábbis furcsa egy olimpikon esetében, bár Budapesten sajnos nem egyedi eset. Ha már olimpiákról, olimpikonokról van szó, nem kerülhetjük meg Kemény Ferenc sportdiplomatának, a NOB alapítójának nevét, aki szintén itt nyugszik. A sportolók sorát a már említett Bukovi Márton válogatott labdarúgó, majd edző zárja.
Ez a hatalmas sírkert rejti továbbá két neves balettáncosunk, Sipeki Levente, és Harangozó Gyula hamvait, és itt nyugszik a fiatalon agydaganatban elhunyt Nagy Etel is, a hazai kortárs táncművészet egyik létrehozója. Az édesszájúaknak kötelező elzarándokolniuk Hauer Rezsőnek, a híres cukrászdinasztia alapítójának sírjához (akárcsak Gerbeaud Emiléhez a Kerepesiben), a gasztronómiánál maradva pedig itt van eltemetve Borostyánkövi Mátyás, a máig működő Mátyás Pince alapítója.
A gazos, mára már erdőssé vált parcellák is rejtegetnek híres halottakat, mint Pl. a 210-es Bexheft Ármin 48-as főhadnagyot, a 212-es Müller Emil mezőgazdászt. A 196-os parcellában nyugszik a hazai temetői kutatások úttörője, Károsy Pál, aki feldolgozta a Kerepesi temető és a Salgótarjáni úti izraelita temető teljes sírfelirat-anyagát. A 155-ös parcellában már nehezen lelhető fel Vadnay Dezső mesejáték-szerző síremléke. Egyes kívül eső parcellákat meghökkentő dolgokra használnak: például a 277-est és a 280-ast kórházi hulladék tárolására.