Törökország köztársaság lesz
2004. szeptember 13. 12:06
Az egykori birodalom köztársaság lesz. Első elnökévé a török nemzeti mozgalom vezetőjét, a `Törökök Atyjá`-nak nevezett Musztafa Kemál pasát választják. Kemál Atatürk a túlnyomóan török lakosú Anatóliában, 1919-ben a nemzeti mozgalom élére állt. A következő években valamennyi török többség által lakott terület függetlenségéért és szabadságáért harcolt, beleértve Isztambult és a Márvány-tenger melletti környéket is. Az ország többi részének sorsáról népszavazást javasolt. A következőkben Musztafa Kemál kiterjesztette befolyását egész Anatóliára, s a terület minden kapcsolatát elvágta az isztambuli kormánnyal. A vezetése alatt álló sereg csak a laussanne-i békekonferencia hatására fejezte be a harcokat. A tanácskozások eredménye: Törökország ismét birtokolja egész Kis-Ázsiát és Isztambult, a kis-ázsiai görög lakosság köteles kivándorolni Görögországba, de a balkáni államokban élő törökök közül is sokan költöztek át Anatóliába. Csak Moszul birtoklásának kérdése maradt tisztázatlan. Az olajforrásaiért gazdaságilag különösen kívánatos területet főként kurdok lakták, akik északon török uralom alatt álltak. A nacionalisták egyedül kivívott győzelme után a nemzetgyűlés 1923. október 29-én Törökországot köztársasággá kiáltotta ki és Musztafa Kemált választotta elnökévé. Az új főváros Ankara lett. Atatürk (a Törökök Atyja, ahogy a hívei nevezték) elhatározta, hogy az általa teremtett államot európaivá teszi. 1924. március 3-án, a nemzetgyűlés megszünteti a kalifátust. VI. Mohamed szultánt, akit már 1922-ben megosztottak a trónjától, kiutasítják az országból. Ezután április 20-án, új szövegű török alkotmányt bocsátanak ki. Külpolitikailag Kemál Atatürk megegyezésre törekszik az első világháborúban győztes hatalmakkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap