Alessandro Scarlatti

(1660-1725)

Alessandro Scarlatti olasz zeneszerző, a nápolyi operaiskola alapítója 1660. május 2-án született Palermóban. Zenészcsaládból származott, nevét írják még Scarlatának vagy Sgarlatának is. Első zeneóráit édesapjától vette, majd tízéves korától Rómában tanult zeneszerzést. Tizennyolc évesen megnősült, házasságából tíz gyermek született, de csak öt élte meg a felnőtt kort. Tizenkilenc éves korában került színre első operája, a Gli equivoci nel sembiante hatalmas, nem várt sikert aratott, s meghozta számára a lemondását követően Rómában élő Krisztina svéd királynő támogatását.

1684-ben a spanyol uralkodót képviselő nápolyi alkirály udvari karmestere lett, a legenda szerint operaénekes nővére járt közben érdekében. A Nápolyban eltöltött tizennyolc év alatt több mint 40 művet komponált, köztük számos operát. Egyik legjobb és legsikeresebb operája az 1694-ben bemutatott Il Pirro e Demetrio - ez hozta meg nemzetközi hírnevét és ez volt egyetlen operája, amelyet még életében bemutattak Angliában.

Scarlatti élete végéig szerencsésnek mondhatta magát, mert mindig akadt bőkezű és befolyásos patrónusa. Erre szüksége is volt, mert tekintélyes életműve dacára soha nem mondhatta magát mégcsak módosnak sem. Egy ideig Medici Ferdinánd toscanai herceg magánszínháza számára írt operákat, majd Rómában Pietro Ottoboni bíboros szolgálatába állt, s kinevezték a Santa Maria Maggiore templom karnagyának. Rövid velencei és udinei kitérőt követően 1707-ben visszatért Nápolyba, ebben az évben mutatták be talán legjobb művét Il Mitridate Eupatore címmel. A darabot csak az utókor értékeli igazán, a kortársak még gúnyverset is írtak róla.

Egy évtized után a város "elfáradt" zenéjétől, így Rómába ment, ahol XI. Kelemen pápától nemesi oklevelet kapott. Az örök városban írta legismertebb egyházzenei művét, a Szent Cecília misét - ez volt az első jelentős alkotás abban a stílusban, amely Bachnál és Beethovennél érte el tetőpontját. (Bach ismerte Scarlatti műveit, hatása több művében is felfedezhető.) Scarlatti utolsó, csendes éveit Nápolyban töltötte, ahol tanítással is foglalkozott, 1725. október 24-én halt meg.

Scarlatti az olasz késő barokk kiemelkedő zeneszerzője, életműve Cesti, Monteverdi korának betetőzése. Ugyanakkor viszonylagos elzártságban élt, nem volt nagy újító és zenéje sem hatott igazán az utókorra. Több reformja miatt ugyanakkor őt tekintik a nápolyi operaiskola alapítójának, harmóniái és formai újításai jelentősen hozzájárultak a Mozart zenéjében kicsúcsosodó klasszikus stílus megalapozásához. Életművében több száz zenemű szerepel, köztük 115 opera, jóllehet közel kilencvennek csak a címe ismert, 15 oratórium, madrigálok, misék, s néhány, vokális műveihez képest régimódinak tűnő hangszeres kompozíció.

A zenetörténetben ő komponálta a legtöbb, közel 800 kantátát, ezek a műfaj csúcspontját jelentik. Nevéhez fűződik a három szakaszos da capo ária, az opera új "olasz nyitányformája" (gyors-lassú-gyors), a dallamos áriák zenekari kíséretének gazdag és színes technikája. Tiszteletére krátert neveztek el a Merkúron.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt