Sztálin, a gyáva

2003. november 14. 02:00

Ötven éve múlt, hogy meghalt a Szovjetunió `Nagy vezére` Joszif Viszarjonovics Sztálin

Korábban

A KGB
A szovjet hírszerző szolgálatok megalakulásának története a bolsevikok hatalomra jutásáig nyúlik vissza
Lenin új ruhája
A bolsevik rendszer alapítója és egyben emlékműve háromévente kap új ruhát - épp itt az ideje az átöltözésnek
Elismert népirtás
Egyhangúan fogadta el a az ukrajnai népirtás elítéléséről szóló határozati javaslatot a Parlament emberijogi bizottsága
Gulág, mint műemlék
Nemzetközi műemlék lesz egy gulag, azaz hajdani szovjet kényszermunkatábor, az egyetlen, amely tökéletesen épen maradt a több száz hasonló közül

Soha sem merészkedett a tűzvonal közelébe

`rusgoods.ru`
`A Sztálin-kutatásban komoly lemaradások vannak, hiányoznak a nagy ívű elemzések a szovjet diktátorról és koráról, valamint nincs még kellően tisztázva a szoros kapcsolat a Lenin és a Sztálin nevével fémjelzett rendszerek között` - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Joszif Sztálin - ötven év távlatából címmel rendezett nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében csütörtökön Budapesten.

Hátra van még a sztálini diplomácia számos kulisszák mögötti manőverének, az 1945 utáni kelet-európai szovjet jelenlét részleteinek alapos feltárása is - tette hozzá.

Szólt arról, hogy a szovjet vezetés 1969 és 1979-ben megkísérelte hivatalosan is rehabilitálni Sztálint, ugyanis "(...) a diktátor káderei, a régi nomenklatúra tagjai - Brezsnyev, Andropov, Szuszlov - szívük mélyéből ragaszkodtak a gazdához". Az utolsó pillanatban azonban visszariadtak a teljes visszarendeződéstől, mert tartottak a nyugati kommunista pártok ellenállásától - mutatott rá.



rusgoods.ru
A Terror Házában Sztálin halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Kun Miklós történész előadásában beszélt a diktátor szociológiai hátteréről, amely "Sztálin esetében a XIX. és a XX. század fordulóján Grúziában ritkaságnak számító csonka családot, apai ütlegeléseket és a zsarnok anyának való megfelelési kényszert jelentette".

A politikust már korán depresszió gyötörte, üldözési mániában szenvedett, valamint beteges óvatosság jellemezte - mondta Kun Miklós, hozzátéve, hogy a diktátor félelme paranoiás rohamokba torkollott.

Szavai szerint Sztálin gyáva volt, amelyet alátámaszt a mozgalmi idő alatt végzett tevékenysége és az, hogy a világháború idején "Soha sem merészkedett a tűzvonal közelébe, noha filmek, fotók készültek erről."

Amy Knight kanadai professzor, a XX. századi orosz és szovjet politikai történelem, a szovjet erőszakszervezetek történetének szakértője előadásában rámutatott: "Sztálin idején nem voltak irányelvek vagy szabályok, amelyek biztosították volna a túlélés képességét, ugyanis a sztálinista rendszer lényegi része volt mindenki sebezhetősége. Sztálin volt az egyetlen, aki soha nem forgott veszélyben." - tette hozzá.

Nicolas Werth professzor, francia Szovjetunió-kutató, kremlinológus, "A kommunizmus fekete könyvének" társszerzője az 1937-38 közötti úgynevezett nagy terror időszakáról, annak mechanizmusáról és az azt végrehajtó gépezetről beszélt.

A tömeges elnyomó intézkedéseket központilag tervezett műveletek során valósították meg, amelyeket Sztálin és Jezsov (az említett időszak belügyi népbiztosa) döntései alapján hajtottak végre - mondta Micolas Werth, hozzátéve, hogy két fő csoport ellen indult a megtorlás. Az egyik csoportba a szociálisan számkivetettek - volt kulákok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok - tartoztak. A másik csoportba azokat sorolták, akik valamilyenfajta kapcsolattal rendelkeztek külföldi országgal, akár családi hátterük, vagy szakmájuk miatt. A párt, az ipari vezetés és a hadsereg vezérkarának tisztogatása is folyt eközben - fűzte hozzá a professzor.



Idézve Jezsov szavait, elmondta, a tömeges megtorlások azt célozták, hogy "az országot megszabadítsák egyszer és mindenkorra minden javíthatatlan szociális mellékterméktől", amelyet az erőltetett kollektivizálás és a kolhozosítás okozott.

Szólt arról, hogy a szigorúan titkos jelentésekben szereplő adatok szerint 800 ezer ember vesztette életét a nagy terror időszakában.

Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, a diktátort még ma is sokfelé nagy tisztelettel övezik Oroszországban. Legalábbis erre utal, hogy nemrégiben - az ötvenedik évforduló "örömére" egy kelet-szibériai városkában Sztálin-szobrot állítottak. Pontosabban visszaállítottak, ugyanis a szobor 1956-ig állt ugyanazon a helyen, de amikor Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető irányításával megkezdődött a személyi kultusz leleplezése és az egész Szovjetunióra kiterjedő desztálinizáció, el kellett távolítani.

A "relikvia" - melyet annak idején elástak - több mint négy évtizeden keresztül lapult rejtekhelyén, mígnem 1999-ben kiásták, és most - restaurálva - visszaállították régi helyére. Sztálinra már csak azért is emlékeztek a településen, mert még 1917 előtt, a cárizmus idején szibériai száműzetésének kijelölt helyszínére tartva rövid időt a kisvárosban töltött.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma