Kelták és rómaiak Budaörsön

2003. november 14. 09:00

Az alapozásnál derült ki, hogy mit rejt a föld - egy rómaikori kelta falut.

Korábban

Szegeden kelta leleteket tártak fel
A feltételezések szerint a késői vaskorból, az időszámítás előtti 2-3. századból származó kelta szórt hamvas sír maradványaira bukkantak a szakemberek Szegeden
Feltárul a kelta nyelv eredete
A római hódítás idején mintegy 2000 éve kihalt a gall nyelv

`dr
Kelta falu maradványait tárták fel Budaörs határában a régészek. A 60 házból álló hajdani településnek még a nevére is rábukkantak a leletanyag között, eszerint Vicus Teutoként tartották számon az 1500-2000 éve itt élők - tájékoztatta a munkálatokat irányító Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának szakembere az MTI-t.

Egy ipari raktár építése előtti feltárási munka során derült ki, hogy értékes leleteket rejt a föld - mondta Ottományi Katalin. A tavaly kezdődött ásatást 14 hektárnyi területen végezték, a talajmegmunkáló gépekkel 30-40 centiméter vastag földréteget mozgattak meg, ennek eredményeként került napvilágra az I-IV. században épült falu. A hajdani falulakókat a már akkor is itt csörgedező Hosszúréti patak vonzhatta ide - mondta a régész.

Az előkerült kőépületek egyike mellett magtár, pajta maradványait is feltárták. A gazdag leletanyag között római kori kocsitemetőre is rábukkantak - mondta Ottományi Katalin, hozzátéve, az ősi szokás szerint az elhunyttal együtt elföldelték a tehetős emberek lovait, kocsiját, s az elhamvasztott halottat ezekre az értékekre temették.

Az egyedülálló leletanyag hozzávetőleg 400 darabját - közötte bronzkori kocsiabroncsot, ezüst díszítésű kardot, edényeket - Budaörs önkormányzata egy általa felújíttatott épületben, állandó kiállításon mutatja be. Wittinghoff Tamás polgármester az MTI-nek elmondta: keresik a megoldást, hogyan lehetne a régészeti lelőhely egy részéből ősi skanzent létrehozni. A pénz nagyobb részét pályázati úton kívánják előteremteni.

A Nyugat- és Közép-Európát benépesítő kelta törzsek a Kr.e. 4. században Nyugat-Magyarország területét is birtokba vették, a 4/3. század fordulóján pedig az egész Kárpát-medencét meghódították. A kelták nagy létszámú és harcias népe a Rajna-vidékről vándorolt ide és győzelmeit elsősorban vasból készült félelmetes fegyvereinek köszönhette. A Kr.e. 4. század első negyedében Itália ellen vezettek hadjáratot és Rómát is kirabolták, egy évszázaddal később pedig a Balkán elleni sorozatos támadásaik során a delphoi szentélyt dúlták fel.

dr Ottományi Katalin
Gazdag régészeti emlékanyaguk a kelta kovácsok, vasművesek és ötvösök nagy mesterségbeli tudásáról tanúskodik. A Kr.e. 2. századtól kezdve - görög előképek alapján - ezüstből pénzérméket is vertek. A kelták történetének néhány lényeges eseményét, az egyes törzsek neveit és szokásainak vázlatos leírását az ókori, latin és görög nyelvű írott források őrizték meg számunkra.

Budapest környékén a kelta hódítás korai időszakából csak szórványos megtelepedésre van adatunk. A kelta hódítók nem űzték el az itt talált lakosságot; a pesti oldal szkíta kori őslakosságának késő vaskori továbbéléséről a rákospalotai (Mogyoródi úti) temető egyik sírja tanúskodik. A Kr.e. 1. században viszont a főváros területe és közvetlen környéke különösen sűrűn lakott volt. Az ókori történeti és földrajzi adatok alapján a Duna jobb parti sávja, valamint a mai Pest, Fejér és Tolna megye nagy része az eraviszkusz törzs településterületéhez tartozott.

A Duna mentén több nagykiterjedésű, falusias jellegű telep került elő, amelyek szintén a Kr.e. 1. században létesültek (Békásmegyer, Tabán, Nagytétény) és ahol a korszakra jellemző festett kerámiát is előállító fazekasműhelyek működtek. A Duna túlsó partjáról, a pesti oldalról és a Csepel-szigetről kis kiterjedésű, tanya-szerű települések régészeti nyomait ismerjük. A síkvidéki területek kelta falvaiban egyszerű, nyeregtetővel fedett gödörházak voltak szokásosak (Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Békásmegyer).

A korszak temetőinek helyét nem ismerjük, mert kelta temetkezések Budapesten még nem kerültek elő. Csak feltételezzük, hogy a különböző évszázadokban az általános kelta szokásnak megfelelően a csontvázas és a hamvasztásos rítus is előfordult. A főváros területének legkorábbi kelta leletei (vas kardok, lándzsa, bronz kar- és lábperecek) valószínűleg temetkezések mellékletei voltak.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma