Az inka csomóírás rejtélye

2003. november 7. 17:08

Az inkák örökségét az emberiség túlnyomó többsége ismeri és elismeri. Csodálva nézzük Macchu Pichu hatalmas romvárosát, a hegyi civilizáció ránk hagyott emlékeit, az utakat, magas színvonalú földművelést, a fiatal, erős birodalom jelképeit. Egyetlen dolgot nem hagyott hátra ez a civilizáció - az írásos emlékeit. Vagy mégis?

Korábban

Feltárulhat az inka zsinórírás rejtélye
Az inkák 1200 körül a világ legnagyobb államát tartották fenn. De hogyan volt ez lehetséges írásrendszer nélkül?

Írás vagy sem, érteni nem értjük

`ee.ryerson`
A khipu, vagy magyarul inka csomóírás, a kutatók szerint csak számok jelölésére, numerikus kombinációk tárolására volt alkalmas. De már régebben is felmerült, hogy az inkák nem csak számokat, hanem betűket is belefoglaltak a csomókba. Írást hagytak ránk, amit megfejteni mindmáig nem tudott senki.

Mint arról már sokan beszámoltak, a fonalakon függőlegesen elhelyezett csomók szolgáltak összeírásoknál és könyvelésnél az információ tárolására, mintha azok egy textilből készített abakusz golyói lettek volna. Az a néhány elmélet, amelyek a 450-600 megmaradt khipu vizsgálatának eredményére támaszkodik, a mellett kardoskodik, hogy ezekben a textil csomókban nemcsak számok fedezhetőek fel, hanem az írás korai formája is.

Dr. Urton, a nemrégiben megjelent "Az inka khipu jelei" című könyvében azt állítja, hogy a csomók a számítógépeknél alkalmazott kettes számrendszerhez hasonlóan rendezett számsorok. Azzal a különbséggel, hogy az inkák nem 8 bites, hanem 7 bites egységeit alkalmazták a 0-nak és az 1-esnek. Ezek a számsorok megfelelhettek neveknek, személyeknek vagy egyéb tevékenységnek. A szövésmód és a szín által kínált variációk a szerző szerint meghaladta az 1500-at. Csak összehasonlításképpen, a sumérok ékírása 1500 jelet ismert, az egyiptomi hieroglifák száma pedig 800 volt.



ee.ryerson
Azzal Urton is egyetért, hogy elméletét nehéz bizonyítani, hiszen ez idáig egyetlen elbeszélő-khiput sem sikerült még megfejteni. A spanyol hódítók bálványimádattól tartva nagy részüket elpusztították és a maradékhoz sincs meg a Rosetta-kő perui megfelelője. S azt sem tudjuk még, hogy dacára a felfedezők és misszionáriusok leírásainak, hogy az inkák miképpen készítették vagy olvasták a khiput.

Urton elméletét, miszerint a csomók nem csak numerikus jelek lehettek, alátámasztja Dr. Galen Brokaw, New York Állami Egyetem írásszakértője is, aki szerint ezek a csomók az emlékezetet segítő eszközök, egyfajta rózsafüzérhez hasonló "mankók" lehettek, de az is előfordulhat, hogy több jelentésük volt.

Az elméletet osztja Dr. Patricia J. Lyon a Berkeley Egyetem egyik munkatársa is, hozzátéve, hogy ezek a segédeszközök a vizualitás, és a tapintás bevonásával hívták elő készítőik emlékezetéből a tárolt információkat. S ha ez így volt, akkor a khipu már csak azért sem lehetett írásrendszer, mert csak az lehetett képes megérteni, aki elkészítette, esetleg az, aki számára ismerős volt a tárolt információ.

Dr. Heather Lechtman szerint a korai Peruban a textília jólétet és politikai státuszt is szimbolizált. Ezért sokan úgy vélik, hogy a csomók nem csak számokat rögzíthetnek. A korabeli spanyol hódítók ellentmondásos beszámolókat örökítettek az utókorra. Egy khipu készítőt ábrázoló rajz például azt sugallja, a textil abakusz jegyzetként is szolgált arról, mi érkezett az inkák raktáraikba, ill. hogy abból mit fogyasztottak el.

Egy másik spanyol utazó beszámolója szerint, egy indián azt állította a háta mögé rejtett khipuról, hogy az a hódítók cselekedeteit örökíti meg. Így aztán a csomók sorsa a tűz, az indiáné pedig a büntetés lett. Dr. Robert Ascher, régész, és felesége Dr. Marcia Ascher, matematikus becslései szerint az ismert khipuk legalább 20%-a az írás korai formáihoz hasonló. Dr. Urton szerint a khipu készítője felhasználta a fonalak és a csomók fajtái és színei által kínált lehetőségeket. Egy bizonyos fonal-konfiguráció jelenthetett értéket, tárgyat vagy eseményt, hasonlóan az ismerős írásrendszereknél alkalmazott grafikus jelekhez. Sőt azt is feltételezi, hogy az inkák alany-tárgy-ige jelölési rendszert is alkalmaztak.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma