155 éve törvény született a zsidók egyenjogúságáról
2004. július 28. 13:51
155 évvel ezelőtt az országgyűlés fontos döntést hozott: polgári és politikai egyenjogúságot biztosított az ország "mózes vallású lakosainak".
Jogfosztottságtól az emancipációig
A II. József parancsára 1787-ben végzett első magyarországi népszámlálás 83 ezer zsidót írt össze a magyar korona országaiban, az 1850-es népszámlálás pedig már 369 ezret. A zsidóság lélekszáma 1869-ben elérte az 552 ezret, azaz a lakosság 3,6 százalékát zsidók tették ki. A növekedés legfőbb forrása a bevándorlás volt. A 18. században a zsidók főleg nyugat felől, Morvaországból vándoroltak be Magyarországra, a 19. században viszont már északkelet felől, Galíciából jött a zsidók zöme.
A zsidók képviselői 1790. júniusában Pesten országos gyűlést tartottak, s kérvénnyel fordultak az országgyűléshez. A felvilágosodásra és az emberi jogokra hivatkozva a polgári jogaik biztosítását kérték. Az ország keresztény lakosaihoz hasonlóan igényelték a szabad iparűzés, kereskedés, ingatlan-vásárlás és -bérlés jogát.
Az országgyűlés a kérelmet nem tárgyalta meg, így a zsidók helyzetét a következő évtizedekben is az 1790-1791. évi XXXVIII. törvénycikk határozta meg. Eszerint az 1790. január 1-ig a városokba költözött zsidók ott is maradhatnak. Ha időközben kiűzték volna őket, vissza kell fogadni őket. Ugyanerre a törvényre hivatkoztak azonban azok a városok is, melyek nem engedélyezték zsidók számára a betelepedést.
A zsidók egyenjogúsításának kérdése a reformországgyűléseken került ismét napirendre. A liberális reformnemesség többsége támogatta a korlátozások feloldását, a városok viszont tiltakoztak ellene. Az 1839-1840. évi országgyűlés XXIX. törvénycikke mégis engedélyezte, hogy a zsidók - a bányavárosok kivételével - bárhol letelepülhessenek, szabadon kereskedhessenek, bármilyen ipart űzhessenek és gyárakat alapíthassanak. Ezen az országgyűlésen már felszólalások hangzottak el a zsidók teljes polgári egyenjogúsítása mellett. Az emancipáció élharcosa Eötvös József volt.
A zsidóság számára csalódást okozott, hogy sem az utolsó rendi országgyűlés, sem az 1848. évi népképviseleti országgyűlés nem foglalkozott a zsidók egyenjogúsításával. Az elmaradásban az is szerepet játszott, hogy 1848 tavaszán több szabad királyi városokban súlyos zsidóellenes tüntetések és zavargások voltak, s a magyar vezetés nem akarta kiélezni a helyzetet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.