„Gyűlölöm Amerikát” – írta egy most megtalált levelében Alan Turing, az Enigma megfejtője

2017. szeptember 1. 16:47

Alan Turing mindmáig ismeretlen leveleire bukkantak a Manchesteri Egyetem raktárában. Az évtizedekig észrevétlenül porosodó írásokból megismerhető az Enigma tragikus sorsú megfejtőjének mindennapi munkavégzése és bebizonyosodott az is, hogy az amerikaiakkal szemben táplált ellenérzései meglehetősen tartósak voltak.

Korábban

Alan Turing a 20. század egyik legjelentősebb informatikai úttörője volt. A második világháború alatt kulcsszerepet vállalt a hírhedt Enigma feltörhetetlen kódolásának megfejtésében, amivel a szövetségesek évekkel rövidíthették le a háborút. Később számítógépfejlesztéssel foglalkozott és őt tartják a mesterséges intelligencia kutatásának megalapozójának.

Az Enigmával foglalkozó titkos csoport tagjaként többször is járt az Egyesült Államokban az 1930-as és ‘40-es években, ahol enyhén szólva sem szerzett jó benyomásokat vendéglátóiról. Már régóta ismert egy levele, amelyben az amerikai kódfejtőkkel való találkozását követően így fogalmazott: „Meg vagyok győződve róla, hogy ezekben az emberekben nem lehet megbízni, ha kódfejtésről van szó.” Egy közelmúltban született felfedezés pedig azt mutatja, hogy Turing amerikaiak iránt táplált érzései a későbbiekben sem változtak meg.

A Manchesteri Egyetem mérnökinformatikus professzora, Jim Miles éppen az egyetem raktárában kutakodott, amikor egy narancssárga irattartó akadt a kezébe egy fiók átnézése közben. A mappából levelek sora került elő, amelyekről gyorsan kiderült, hogy azokat Turing írta azokban az években, amikor a Manchesteri Egyetemen dolgozott a háborút követően.

„Amikor először megtaláltam őket, azt gondoltam, hogy ez nem is lehet az, amire gondolok” – számolt be Miles a rendkívüli felfedezésről. Az 1949 és 1954 között született mintegy 148 dokumentum ugyan nem tartalmaz sok meglepetést, de lehetőséget ad arra, hogy a kutatók bepillantsanak a tudós mindennapi életébe és munkájába.

Az évtizedeken keresztül rejtőzködő iratok között található egy, a BBC-s rádióműsor részére készített vázlat a mesterséges intelligenciáról és egy levél amelyben egy kollégájának azt magyarázza, miért nem utazik el egy kibernetikai konferenciára az Egyesült Államokba 1953-ban. A világhírű tudós ezúttal sem rejtette véka alá véleményét: „Nem élvezném az utat, és egyébként is gyűlölöm Amerikát.”

Az egyetem levéltárosa, James Peters elmondta, hogy a felfedezés – amely javarészt megerősíti mindazt, amit Turingról eddig tudtunk – azért különösen jelentős, mert korábban nagyon kevés írott forrással rendelkeztünk a tudós életének erről az utolsó szakaszáról.

A tehetséges kutató élete ugyanis már nagyon korán, mindössze 41 éves korában tragikus véget ért. Turing homoszexuális volt, amit ebben a korban még hivatalosan betegségnek tekintettek Angliában, és két azonos nemű személy közti szexuális kapcsolatot a törvény szigorúan büntette. Turing 1952-ben kapcsolatot kezdett a nála jóval fiatalabb Arnold Murray-vel. Murray egy ismerőse később betört a tudós házába és kirabolta azt. Turing jelentette az esetet a rendőrségen, majd a nyomozás során kénytelen volt beismerni „tiltott kapcsolatát”.

Turing ekkor választás elé került és úgy döntött, hogy a börtönbüntetést elkerülendő aláveti magát egy libidócsökkentést célzó hormonkezelésnek. Mindezen felül elvesztette állását, mint kormányzati kódtörő. Végül 1954. június 8-ának reggelén takarítója holtan találta a tudóst. A halálát okozó ciánmérgezés legvalószínűbb magyarázata, hogy Turing önkezével vetett véget életének, bár egyesek amellett érvelnek, hogy egy kísérlet során bekövetkező baleset okozta nála a mérgező anyag túladagolását.