Zalka Máté ajánlásával lépett be a kommunista pártba a világhírű magyar-francia fotós
2017. június 26. 10:38 MTI
Tíz éve, 2007. június 26-án halt meg Lucien Hervé magyar-francia fotóművész, a modern építészet, elsősorban Le Corbusier épületeinek fotósa. Fotóin újraértelmezte, szinte újraalkotta az építészeti alkotásokat, a fényt és árnyékot önálló elemként alkalmazta, sokszor keltett ezzel absztrakt, geometrikus hatást.
Korábban
1910. augusztus 7-én Hódmezővásárhelyen született Elkán László néven asszimiláns zsidó családban, apja bőrnagykereskedő volt. Nyolcéves korában Budapestre költöztek, majd Bécsben tanult nemzetgazdaságtant. 1929-ben Párizsba ment, egy ideig bankban dolgozott, majd hosszú ideig nem volt állása. Később a divattervezők szakszervezetében tevékenykedett, de egy sztrájk szervezése miatt elbocsátották.
Zalka Máté ajánlásával 1933-ban belépett a Francia Kommunista Pártba, de a harmincas évek végén “frakciózás” miatt kizárták. Egy magyar fotóssal, Müller Miklóssal képriportokat készített a párizsi Marianne Magazinnak. Müller fényképezett, ő pedig a riportszövegeket írta. Amikor a munkatársa Algírba költözött, nem hagyta veszendőbe menni az érvényes szerződést: kölcsönkért egy fényképezőgépet, és továbbra is szállította a képriportokat Müller nevében.
1938-ban bízták meg az Eiffel-torony fotózásával, ugyanebben az esztendőben lett francia állampolgár. A második világháború kitörése után rádiós kiképzést kapott, és Dunkerque-nél német hadifogságba esett. 1941 őszén egy kelet-poroszországi táborból ötven társával kalandos úton megszökött. Csatlakozott a francia ellenálláshoz, ekkor vette fel a Lucien Hervé nevet, és belépett az illegalitásban működő kommunista pártba. A háborús években már új nevén készített fotóriportokat a Vu, a Picture Post és a Match magazinoknak, ekkor kötött barátságot Robert Capával és André Kertésszel. Festeni is ekkor kezdett, 1942-ben és 1943-ban a párizsi Őszi Szalonon és a monte-carlói tavaszi tárlaton szerepelt vásznaival. A háború után is festészettel, reklámgrafikával, fotózással foglalkozott.
1949-ben ismerkedett meg a modern építészetnek új irányt adó Le Corbusier-vel, akinek akkor épülő marseille-i lakóépületéről egy nap alatt 650 felvételt készített. Ezután az építész “házi fotósa” lett, minden erejét a Corbusier-életmű képi újraértelmezésének szentelte, éveken át módszeresen fényképezte építészeti alkotásait. Félmillió fotójából 18 ezer kapcsolódik az ő műveihez. Első kiállítását a milánói Domus folyóirat rendezte 1951-ben. A modern építészet számos kiválóságával került szoros kapcsolatba, örökítette meg alkotásaikat. Alvar Aalto, Breuer Marcell, Tange Kenzó, Richard Neutra, Oscar Niemeyer, Jean Prouvé, Bernard Zerfuss és Walter Gropius is megrendelője volt. Ő dokumentálta a párizsi UNESCO-palota építkezését, fotósorozatot készített az Eiffel-torony évfordulóján.
Fotóin újraértelmezte, szinte újraalkotta az építészeti alkotásokat, a fényt és árnyékot önálló elemként alkalmazta, sokszor keltett ezzel absztrakt, geometrikus hatást. Számos vándorkiállítása járta be a világot, Fotó és építészet című kollekcióját 1965-ben Budapesten is bemutatták, képeit 60 tárlaton állították ki, 2001-ben Székesfehérvárott rendezték meg életmű-kiállítását. 1991-ben a Becsületrend lovagja kitüntetést kapta ellenállási tevékenységéért. 2001-ben vehette át Párizs városának Fotó Nagydíját, illetve a Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíját, tagjává választotta a Széchenyi Művészeti Akadémia. Ekkor jelent meg Az építészet igazsága című albuma angolul és franciául, Olivier Beer róla írott monográfiájával.
2007. június 26-án Párizsban hunyt el. Nem sokkal halála előtt a párizsi Camera Obscura Galéria retrospektív kiállítást rendezett műveiből. 2008-ban párizsi fotográfiáiból, művészportréiból rendeztek válogatást a budapesti Mai Manó Házban, majd 2010-ben a Szépművészeti Múzeum adott helyet életmű-kiállításának. A múzeum 1000 Hervé-képet vásárolt a művész özvegyétől. 2012-ben posztumusz díszpolgári címet kapott szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, 2014-ben özvegye, Judith Hervé 30 alkotást adományozott a városnak Lucien és fiatalon elhunyt, szintén fotós fiuk, Rudolphe képeiből. Kettejük nevét őrzi egy fiatal fotósoknak adományozandó díj.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap
- Újra láthatóak lesznek barnamedvék a Fővárosi Állatkertben tegnap
- Eltúlozták a beszámolók Amerika egyik elhíresült bűnesetét tegnap