Római kori ˝hűtőszekrényt˝ próbálnak ki kutatók
2017. január 26. 14:47 MTI
Hűtőszekrényként szolgálhatta a rómaiakat az az üreg, amelyet a svájci Kaiseraugstnál fedeztek fel a kutatók: feltételezésük alátámasztására tesztelik is a jégvermet. A bázeli szakértők hóval és jéggel töltik meg az aknát és a meleg évszakokban zöldséget is tárolnak majd benne.
Korábban
A középkorban és a kora újkorban feltehetőleg jégvermek védték meg a táplálékot a megromlástól. Arra, hogy a rómaiak is ehhez a technikához nyúltak, különböző antik írásos forrásokból lehet következtetni. "Ezekben megtalálhatóak olyan történetek is, mint például hogy Nero császár nyáron fürdővizét az albán hegyek jegével hűtötte" - mondta el Peter-Andrew Schwarz, a Bázeli Egyetem archeológusa.
A hús, az osztriga és a sajt, valamint az ókorban igen kedvelt jéghideg bor tárolására a melegebb időszakokban szükség volt valamilyen hűvös helyre. Erre nyújthatott megoldást a száraz falú, négy méter mély verem, amelyet a téli hónapokban hóval és jéggel töltöttek meg és szalmával fedtek be.
Annak ellenőrzésére, hogy a hó és a jég valóban megmaradt-e a nyár folyamán, Schwarz és csapata a Bázel közelében lévő Kaiseraugsthoz tartozó Augusta Raurica római romváros egyik aknáját próbálja ki. Az első, tavaly végzett kísérlet nem sikerült. "Az időjárás túl enyhe volt, egy adagban hordtuk be az összes havat, így az nem tudott összetömörödni, ami tartósabbá tette volna" - fejtette ki a kutató.
Ezúttal több alkalommal, bizonyos idő elteltével rétegeznék a havat a veremben. Schwarz kiemelte: a klímaváltozás miatt manapság Augusta Raurica környékén lényegesen kevesebb hó hullik, mint az 1. században vagy a 2. század elején, amikor a verem a hó- és jégtartalékok tárolását szolgálta. Az azóta eltelt időben más változás is történt: a Rajna már nem szállít jeget. Amióta az 1920-as években megépültek az első nagy erőművek, már nem sodor a víz nagy jégtáblákat Kaiseraugst mellett. A régészek szerint a rómaiak ezeket is a jégverembe rakták. Ennek pótlására a kutatók tömbjeget használnak.
Az év során a tudósok folyamatosan mérik a verem hőmérsékletét és a levegő nedvességtartalmát az üreg talajánál, a felső részein és a vermen kívül. Zöldségekkel gyakorlati tesztet is terveznek. Hogy valóban használták-e hűtőként a vermet, a kísérlet nem tudja bizonyítani. "De meg akarjuk mutatni, hogy elméletileg lehetséges" - fogalmazott Schwarz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 19:05
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap