Beletúrtak egy dán püspök 17. századi ürülékébe
2016. november 23. 11:01
A dániai Aalborg múzeumában már közel nyolc évtizede tárolnak egy dobozban egy törött üveget, amelynek tartalma nem más, mint egy 17. századi dán püspök ürüléke. A becses bélsár most mikroszkóp alá került, amiből kiderült, hogy az egyházi elöljáró előnyben részesítette az egzotikus ételeket, írta a BBC.
Korábban
Az aalborgi egyházi vezető megmaradt ürülékére 1937-ben bukkantak rá, miközben egy régi püspöki kastélyt tártak fel. A kutatások szerint a lelet Jens Bircherod püspökhöz tartozhatott, aki 1694 és 1708 között lakta az épületet, mondta Jette Linaa, a helyi Moesgaard Múzeum munkatársa.
A püspök a Dán Királyság középső részén található Fyn szigetről (az ország harmadik legnagyobb szigete) származott. A sziget lakói akkoriban többek között arról voltak híresek, hogy előszeretettel fogyasztották a mongol törzsek által Ázsiából Európába behozott, ma leginkább a diétázók által előnyben részesített hajdinát. Ezzel szemben Dánia legészakibb csücskében található Aalborg városában (Fyntől mintegy 200 kilométerre) főként zabkása, káposzta, sertés- és marhahús került az asztalra.
A püspöki ürülék átvizsgálása során a hajdina mellett fügére, szőlőre és borsra, valamint egyéb diófélékre és bogyós gyümölcsökre utaló nyomokat fedeztek fel. „Ezek alapján kijelenthető, hogy Jens Bircherod a felsőbb társadalmi rétegek közé tartozott” – magyarázta Linaa.
A püspöki toalett titkai
A múzeum egyik raktárában éppen a 15-17. században élő dánok városokba költözési szokásait bizonyító tárgyakat vizsgálta Linaa és társa, Christian Vraengmose, amikor rábukkantak egy dobozkára. Az egykoron Aalborg közepén található püspöki kastélyt a harmincas években teljesen lebontották, a helyén pedig egy új teret alakítottak ki. A közben feltárt épületből származó leleteket a múzeumba szállították. Amikor kinyitották a dobozt, megtalálták a szokatlan tartalmú, törött üveget, amely a kastély latrinájából származott.
A széklet mellet egyébként a hollandiai Delft városából származó porcelán korsókra, tálakra, valamint üvegpoharakra is bukkantak. A régészek szerint a következő feladat az lesz, hogy pontosan meghatározzák, pontosan kik és hányan laktak a 17-18. század fordulóján a püspök, annak felesége és gyermekei mellett kastélyban. Emellett még további két latrina is vár az aalborgi kutatókra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap