2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Komoly szerepük volt az erdélyi származásúaknak az 1956-os forradalomban

2016. október 12. 11:48 MTI

Az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangjától rendeznek nemzetközi konferenciát október 24-én a Magyar PEN Club szervezésében, a Magyar Írószövetség székházában. A konferencia résztvevői elsősorban 1956 erdélyi szereplői, legtöbbjük a forradalmat követően elítélt magyar és román diák vagy munkás.

"Meggyőződésem, hogy 1956 forradalmi őszének néhány hete az anyaország és az erdélyi magyarság újra eggyé kovácsolódásának pillanata is volt morális és lelki értelemben. A román nemzet jobbik énjével is sikerült konstruktív dialógust találni, amely felemelő üzenetekkel bírt" - mondta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a konferenciát felvezető keddi budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: a román társadalom részéről 1956 kapcsán akkor megfogalmazódott üzenetek az elmúlt hat évtizedben valahogy hibernálódtak, a történészek is semleges, nem túl informatív válaszokat fogalmaztak meg. "Ez az a deficit, amelynek megszüntetésére a konferenciával a Magyar PEN Club vállalkozott" - jegyezte meg.

Szőcs Géza kiemelte, hogy a konferencia résztvevői elsősorban 1956 erdélyi szereplői, legtöbbjük a forradalmat követően elítélt magyar és román diák vagy munkás. "Most először nyílik alkalom együtt felidézni és értelmezni azoknak a heteknek a történéseit, annak a világnak a valóságát" - szögezte le Szőcs Géza. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, a konferencia programjának összeállítója arról beszélt, hogy Budapesten nyolc erdélyi származású embert végeztek ki a forradalomban játszott tevékenysége miatt, Romániában pedig törvényszéki ítélettel tizennégyet, közülük két románt.

"1957. január 19-én az első budapesti kivégzettek között volt Dudás József marosvásárhelyi mérnök, technikus, valamint Szabó János, a Széna tér legendás parancsnoka is, aki Krassó-Szörény megyéből származott" - hívta fel a figyelmet Tófalvi Zoltán. Az október 24-i konferencián 19 előadás hangzik el, ahogy Szőcs Géza fogalmazott, valamennyi az 1956-os eseménytörténet egy-egy fehér foltját világítja meg. Mint elhangzott, a konferencián elhangzik Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas, a forradalom után hat évig börtönben ült költő, drámaíró értékelése 1956 egyetemes jelentőségéről; ezt özvegye, Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező fogja felolvasni.

A konferencia kiemelkedő előadója lesz a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Orbán Etelka egykori elítélt a politikai börtönök borzalmairól fog beszélni, Varga László református lelkész az ENSZ-memorandumról, a tizenöt évre ítélt Takács Ferencz László a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségéről, Teodor Stanca egykori elítélt a temesvári egyetemisták és a karhatalom között 1956. október 30-31-én lezajlott összecsapásokról, Ioana Boca bukaresti kutató a forradalom hatásáról a romániai egyetemi hallgatókra. A rendezvényen részletet vetítenek Tófalvi Zoltán húsz évvel ezelőtt bemutatott dokumentumfilmjéből, amely azokat a politikai elítélteket mutatja be, akik a Duna-delta poklában töltötték börtönbüntetésüket és végezték kényszermunkájukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár