108 éven át hánykolódott a tengeren a világ legrégebbi palackpostája
2016. április 21. 09:48 MTI
Világrekordot jelentő 108 éven, 4 hónapon és 18 napon át hánykolódott az Északi-tengeren egy palackposta, amelyet tavaly vetett partra a víz Amrum német szigetnél, és egy ott nyaraló német nő, Marianne Winkler találta meg.
Korábban
A palackot egy angol tengerbiológus dobta a vízbe az áramlások vizsgálatára. George Parker Bidder annak idején több mint ezer palackot indított útnak. A közelmúltban megtalált üzenetet 1906. november 30-án hajította a tengerbe - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.
A palackból kivett képeslapon angolul, németül és hollandul is szereplő üzenetben a kutató azt kérte a megtalálótól, hogy juttassa vissza a lapot a dél-angliai Plymouthban működő Tengerbiológiai Egyesületnek (MBA). Winklerék az utasításoknak megfelelően ráírták a képeslapra, hogy hol és mikor találták meg a palackot, majd egy Biddernek címzett borítékba tették a lapot.
Az 1884-ben alapított egyesület még ma is létezik, és bár volt némi csodálkozás Plymouthban, amikor a levél megérkezett, a városban még ma is ismerősen cseng Bidder neve. Az 1954-ben, 91 évesen meghalt kutató palackpostái révén elsőként bizonyította, hogy az Északi-tenger mélytengeri áramlata keletről nyugatra mozog. A palackba zárt üzenet kerek egy shilling jutalmat ígért a megtalálónak, melyet a kutatóintézet készséggel el is küldött Winklernek.
"Találtunk egy régi shillinget, azt hiszem az eBay-en. Elküldtük neki egy köszönőlevél kíséretében" - mondta az egyesület szóvivője. A Guinness Rekordok szerkesztősége megerősítette, hogy a tengeren töltött 108 évvel, 4 hónappal és 18 nappal hivatalosan is Bidderé a világ legrégebbi palackpostája. A korábbi csúcstartó egy 2013-ban, a Shetland-szigeteken talált palack volt, amely 99 évet és 43 napot hánykolódott a tengeren.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap