Tífuszos zsemlék, élveboncolások, kipattanó szemgolyók - a japánok háborús rémtettei
2016. március 31. 10:54 Paul McEvans
Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.
Korábban
A japán biológiaifegyver-program 1932-ben Isii Siró, a japán hadsereg orvosi diplomával is rendelkező ezredesének vezetésével indult meg. A biológiai fegyverek kifejlesztésének céljából indított projektről a japán kormánynak és az országban működő orvosi egyetemeknek is tudomása volt, de nem léptek fel Isii törekvéseivel szemben. Mi több: az 1941 októberétől 1944 júliusáig japán miniszterelnökként tevékenykedő Todzsó Hideki még ki is tüntette a katonaorvost az „elért eredményeiért”. Isii és kollégái az orvosi egyetemek legjobb diákjait „csábították” magukhoz, az ajánlatot – hacsak nem akartak hadbíróság elé kerülni – erősen ajánlott volt elfogadniuk.
A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott bábállam területén rendezte be a különböző vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős, titkos kutatóközpontját. A laboratóriumkomplexum az 1930-as évek végén Harbin városa közelében fekvő pingfangi kerületen felépült bázis létrehozásával nyerte el végleges formáját, de emellett még számos kutatóhely működött a japánok által megszállt területeken. A biológiai fegyverek kifejlesztéséért felelős csoport az 1940-es évek elejétől hivatalosan a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya néven volt nyilvántartva, később, a szigorú titoktartási előírásoknak megfelelően már csak számmal, 731-es egységként emlegették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap