Az opera, amely éles kiállás volt az önkényuralom ellen
2016. március 9. 15:48 MTI
155 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását. Egressy Béni csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a szöveges munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. Erkel a kényes téma, a királynégyilkosság és a paraszti nyomor színpadi ábrázolása miatt is az asztalfióknak dolgozott (a gyilkosság a bemutató után is sokáig csak a színfalak mögött történhetett meg).
Korábban
Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-iki előadásán kezdődött.
Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére.
Egressy csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. Erkel a kényes téma, a királynégyilkosság és a paraszti nyomor színpadi ábrázolása miatt is az asztalfióknak dolgozott (a gyilkosság a bemutató után is sokáig csak a színfalak mögött történhetett meg). A politikai légkör enyhülése tette lehetővé, hogy 1861 januárjában nyilvánosan elhangozzék az első részlet, a Tisza-parti jelenet, majd 1861. március 9-én a Nemzeti Színházban megtartsák az ősbemutatót - az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen.
A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte "népdallá" vált a hazaszeretet himnusza, a Hazám, hazám. Ő használt először angolkürtöt és cimbalmot operazenekarban, utóbbi szólamát a Bánk bán bemutatóján a komponista 15 éves Sándor fia játszotta apja betanításában, mivel a zenekarban senki nem értett a cimbalomhoz.
Az operát a dramaturgiai és prozódiai nehézségek miatt többször is átdolgozták. A múlt század harmincas éveiben az operaház igazgatója, Radnai Miklós által megkezdett munkát Rékai Nándor karmester végezte el, a szövegkönyv módosítása Nádasdy Kálmán, az átjelenetezés Oláh Gusztáv nevéhez fűződik. Az eredetileg tenorra írt címszerepet ekkor baritonra, Tiborc szólamát basszusra írták át, az átdolgozott változatot 1940. március 15-én mutatták be. Az operát 1953-ban Kenessey Jenő dolgozta át ismét, egyben visszatérve Bánk tenorváltozatához. 1969-ben visszatértek a zenei anyag Rékai-féle változatához, s ma is ezt játsszák. Erkel halálának 100. évfordulóján, 1993-ban elkészült az eredeti, rekonstruált változat hangfelvétele.
A Bánk bán szerepel az operaház műsorán, elkészült nagyszabású filmváltozata, a debreceni Csokonai Színház 2008-ban Erkel eredeti partitúrájának alapján adta elő. 2010. novemberben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriumán az operaházban két alkalommal is félig szcenírozott koncerten mutatták be az ősváltozatot.
A Bánk bán hölgyeinek szerepéről a Múlt-kor 2016. tavaszi számában olvashat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap