Náci nyomásra hivatkozva követelik vissza a középkori német kincseket

Az örökösök szerint az úgynevezett Welf-kincsek nácik által elrabolt értékek, ezért jóvátételt követelnek. A keresetben a brit Alan Philippet és az amerikai Gerald Stiebelt nevezték meg felperesként. Hermann Parzinger, a világ egyik legnagyobb kulturális szervezetének számító, egyebek közt a berlini állami múzeumokat tömörítő SPK elnöke szerint az intézmény kiterjedt kutatásokat követően arra az eredményre jutott, hogy ebben az esetben nem nácik által elrabolt műkincsekről van szó, ezért visszaadásuk sem szükséges. "A Porosz Kulturális Javak Alapítványa azon a véleményen van, hogy a panasz nem megalapozott, és több fontos okból is el kell utasítani" - fejtette ki Parzinger.

A felperesek német képviselője, Markus Stötzel ügyvéd szerint az alapítvány lépése nem meglepő. "Sajnálatos ugyanakkor, hogy mind az alapítvány, mind a német állam nyilvánvalóan elmulasztotta eddig, hogy a megoldás érdekében megkeresse a panaszosokat" - véli Stötzel. A Welf-kincsek (Welfenschatz) ügyében 2008 óta folyik a pereskedés.

Az SPK szerint azonban a műkereskedőket nem kényszerítették a kincsek eladására. Az intézmény egyebek között azzal érvel, hogy a gyűjtemény nem is Németországban, hanem Amszterdamban volt az eladás idején, az amerikai bíróság nem illetékes az ügyben, a felperesek pedig nem is voltak jogosultak a kereset benyújtására, mert nem cselekedhetnek az egykori eladói konzorcium nevében.

A német kormány által létrehozott illetékes bizottság tavaly arra jutott, hogy a kincseknek Németországban kell maradniuk. Állásfoglalásában akkor úgy fogalmazott: hosszasan vizsgálva az eladás folyamatát, arra a következtetésre jutott, hogy az "nem üldöztetésből eredő kényszerített eladás volt".

A testület ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám az ilyen vitás kérdésekben a felek gyakran elfogadják őket. Az örökösök ezután nyújtottak be keresetet a washingtoni kerületi bíróságon a kincsek visszaszerzésére. Véleményük szerint elődeik - négy zsidó műkereskedő - a nácik nyomására áron alul, értékük egyharmadáért adta el a kincseket.

A helyzetet bonyolítja, hogy a gyűjteményt időközben nemzeti kulturális kincsnek nyilvánították, ami azt jelenti, hogy a tárgyak többé nem hagyhatják el az országot a kulturális államminiszter engedélye nélkül. A Welf-dinasztiáról elnevezett kincsek eredetileg a braunschweigi katedrális gyűjteményéből származnak, a drágakövekkel és gyöngyökkel kirakott arany és ezüst keresztek, oltárok és más relikviák a középkori kézművesség remekei. A legrégebbi tárgyak több mint 800 évesek. A műkincsek értéke a becslések szerint elérheti a 220 millió eurót (68,5 milliárd forint).

A 82 darabból álló gyűjteményt egy braunschweigi herceg 1929-ben eladta frankfurti zsidó műkereskedők egy csoportjának, akik a gazdasági világválság idején nem tudták értékesíteni a relikviákat. Az 1930-as években a gyűjtemény fele még a tulajdonukban volt, és 1935-ben a megmaradt 42 műtárgyat eladták a porosz államnak, amelynek vezetője Hermann Göring volt. A kincseket az 1960-as években állították ki Berlinben, jelenleg a város Iparművészeti Múzeumában láthatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
• 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
• Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
• Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
• Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David