2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Éhség Rómában - így oldotta meg a birodalom egymillió éhes száj betömését

2015. november 2. 12:45

Róma hosszú történelme során az egyik legnagyobb, folyamatosan jelen lévő problémát a lakosság élelmezése jelentette. A rossz termés gyakran lázongásokhoz vezetett, melyek sokszor azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy alapjaiban rengetik meg az egész birodalmat. Az éhséglázadások megelőzésének céljából Claudius császár Kr. u. 42-ben Ostiától északra egy hatalmas, mólókkal és világítótoronnyal ellátott kikötőt építtetett, ahova teherhajók ezrei szállították az élelmiszert a szélrózsa minden irányából. 

„Ne akarja tudni”

Egy csapat izzadt kikötőmunkás már kora reggeltől búzazsákokat cipel egy kis folyami dereglye fedélzetére. A rakodást egy felügyelő ellenőrzi, míg a feketébe öltözött „kalkulátor” gondosan számon tartja a szállítmányt: minden egyes fedélzetre felvitt zsákot egy kis pálcika jelöl. A dereglye hamarosan elindul a Tiberisen, hogy rakományát eljuttassa a Rómában várakozó egymillió éhes szájnak. 

A fenti jelenetet egy i. sz. 3. századból származó, Ostiában, Róma egykori legfontosabb importkikötőjében található falfestmény örökítette meg az útókor számára. A város kikötőjébe számtalan árucikket – olajat, bort, márványt, fémeket – szállítottak a birodalom minden területéről. Mivel a római vezetésnek kulcsfontosságú volt, hogy kenyérrel lássa el a legszegényebb rétegeket – amely a korai császárkorban mintegy 200 ezer embert jelentett –, Ostiában a leggyakoribb látványnak a hatalmas búzaszállító teherhajók jelenléte számított.

Megfelelő mennyiségű ennivaló hiányában a csőcselék egyértelmű jelét adta elégedetlenségének. Még maga a császár sem tudhatta biztonságban az életét, amikor szegények tízezrei indultak meg a nyomornegyedekből, hogy élelemre vadásszanak – vagy bárkire, akinek segítségével dühüket csillapíthatják. Érthető, hogy Ostia hatalmas kikötőjének megépítése Róma egyik legfontosabb – és egyben legdrágább – építési projektjévé vált.  

Ostia Rómától 30 km-re délnyugatra fekszik, ott, ahol a Tiberis a Földközi-tengerbe torkollik. Maga a kikötő eredetileg mindössze néhány dokkból állt; csak kis teherhajók fogadására volt alkalmas, ami a gabonabeszállítás során komoly problémákhoz vezetett. Róma hatalmas búzaigénye miatt nagy raktárkészletekre volt szükség arra az esetre, ha rossz volt a termés a provinciákban. Mivel ehhez nem voltak adottak a megfelelő feltételek, Claudius császár i. sz. 42-ben úgy döntött, egy korszerű, a legnagyobb hajók befogadására is képes kikötőt építtet a rossz állapotban lévő dokkok helyére.

Saját testi épségének biztosítása is ezt kívánta, ugyanis megtapasztalhatta, milyen haragra gerjed a nép a gabonaszállítmány elakadása esetén: „A csőcselék feltartóztatta a Fórum kellős közepén, átkozódtak és kenyérdarabokkal hajigálták” – számol be Suetonius római történetíró az uralkodót ért inzultusról. A császárt az sem tántorított el tervétől, hogy amikor építészeit a várható költségekről kérdezte, csak ennyit feleltek: „Ne akarja tudni!”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Claudius császárOstia térképeEgy Isola Sacra temetőjéből származó mozaikOstia lakói javarészt bevándorlók voltakCeresz istennőt ábrázoló 3. századi mozaikAmforák OstiábanLégi felvétel Ostia Anticáról

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár