A kínai atombomba megalkotói előtt tisztelegnek
2015. szeptember 14. 10:20 MTI
Múzeumot kaptak azok a kutatók, akik megalkották Kína első atombombáját és hidrogénbombáját, továbbá azok, akiknek fontos szerepük volt az 1960-1970-es években az első kínai műholdak létrehozásában - számolt be a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) vasárnapi tájékoztatása nyomán a helyi online média.
Korábban
Ez az első alkalom, hogy e területek néhány élen járó kutatójának, tudósának neve nyilvánosságra kerül - közölte Cao Hsziao-je, a CAS főtitkár-helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a Kína nemzeti erejét, még pontosabban tudományos és különösen védelmi képességeit jelentősen megnövelő úgynevezett "két bomba és egy műhold" projektben több mint 17 ezer kutatónak volt szerepe. "Hála nekik, Kína egyike a nukleáris és űrtechnológiával kapcsolatos területeken önálló ismeretekre szert tevő néhány államnak" - jegyezte meg Cao.
A múzeum a CAS egyetemének Peking külső - Huajzsou - kerületében található kampuszán, egy 1958-ban alapított, volt rakétakísérleti bázison kapott helyet. E helyen folytak földi kísérletei nagy hatótávolságú rakéták nagy energiájú folyékony hajtóanyagainak és hajtóműveinek. Kínában három éve jelentették be, hogy megnyitják a nyilvánosság előtt azt a sivatagi kísérleti telepet az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen, ahol több mint fél évszázaddal korábban megkezdték az ország első atombombájának kifejlesztését Mao Ce-tung államelnök utasítására. Az első kínai atombombát a Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan-bázis közelében robbantották fel helyi idő szerint 1964. október 16-án délután három órakor.
A kísérleti telep annak idején szovjet segítséggel épült, ahogyan a főváros közelében kialakított atomkutató központ is. Utóbbiban 1959 végén már több mint hatezren dolgoztak. Az uránkészletek feltárása és feldolgozása szintén szovjet segítséggel kezdődött meg. A két ország viszonya azonban az 1960-as években romlani kezdett, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását és megkezdte szakértőinek kivonását. Kína folytatatta kutatásait, és végül sikerrel robbantotta fel első - 596-os kódnevű - atombombáját, s ezzel ötödikként feliratkozott az atomhatalmak sorába. Első hidrogénbombáját 1967-ben tesztelte. 1969. szeptember 29-ig összesen 10 bombát robbantott fel, s 1966 októberében kilőtte első atomrakétáját is. Az első kínai atombomba és az első hidrogénbomba egyik ismert kifejlesztője Csu Kuang-ja atomfizikus volt, aki 2011-ben hunyt el, 87 éves korában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap