Letelepedne a Krím félszigeten a Romanov-trónörökös
2015. augusztus 26. 10:23 MTI
Szívesen letelepedne a Krím félszigeten Dmitrij Romanov herceg, az egykori orosz cári család legidősebb tagja. A Dániában élő trónörökös feleségével együtt kedden érkezett látogatóba a tavaly márciusban egyoldalúan Ukrajnától Oroszországhoz csatolt területre.
Korábban
A félszigeten működő Kriminform hírügynökség jelentése szerint a 89 éves herceg, aki I. Miklós néhai orosz cár szépunokája, felesége, Feodora Alekszejevna hercegnő társaságában az orosz cári dinasztia történelmével kapcsolatban álló helyszíneket keresi fel. Köztük a jaltai Livadia palotát, ahol II. Miklós, az utolsó orosz cár és családja pihent nyaranta. Ellátogatnak Szevasztopolba és a Koreiz nevű településen lévő Dulber palotához is, amely Dmitrij Romanov nagyapja, Pjotr Nyikolajevics nagyhercegnek, az orosz cári hadsereg vezérezredesének a nyári rezidenciája volt.
A hercegi párt ünnepélyesen és magas szinten fogadták a szimferopoli repülőtéren. Dmitrij Polonszkij krími miniszterelnök-helyettes úgy üdvözölte a neves vendégeket, hogy remélhetően otthonuknak érzik majd a félszigetet. Dmitrij Romanov erre kijelentette, hogy szívesen átköltözne a félszigetre, hogy ott éljen, és nagyon jó érzés számára "ismét orosznak látni a Krímet". Hozzátette, hogy "erről a pontról lehet újra előre mozdulni". Polonszkij úgy nyilatkozott, hogy a krími vezetésnek nincs ellenére a Romanov-dinasztia sarjának a félszigetre költözése.
Szergej Akszjonov, az Oroszországhoz csatolt krími terület vezetője örömmel vette a cári család leszármazottjának látogatását, és közölte, hogy kész találkozni a Romanov herceggel. I. Miklós szépunokája az első a Romanov családból, aki a félszigetre látogatott annak Oroszországhoz csatolása óta. A vendégek péntekig tartózkodnak a Krímben. Dmitrij Romanov herceg 1926. május 27-én született a franciaországi Antibes-ban. Hosszú éveket töltött Franciaországban, Olaszországban és Egyiptomban.
Tavaly március 16-án a félszigeten orosz fegyveresek jelenléte mellett tartottak népszavazást. A résztvevők csaknem száz százaléka igent mondott az Oroszországhoz csatlakozásra. Az orosz szövetségi parlament mindkét háza március 21-én fogadta el azt a törvényt, amely szerint a Krím az Oroszországi Föderáció része.
Az ENSZ tagállamainak többsége nem ismeri el a krími népszavazást törvényesnek, így a félsziget és Szevasztopol város hovatartozásának egyoldalú megváltoztatását sem. A világszervezet közgyűlése tavaly március 27-én hozott, 68/262-es számú határozatában Ukrajna szuverenitását és területi egységét támogatta annak nemzetközileg elismert határai között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap