Kétezer éves szentély alapjait tárták fel Kairóban

A hieroglifákat hordozó, faragott bazalttömbökből álló szentély valószínűleg az utolsó fáraódinasztia alapítója, I. Nektanebész (i.e. 380-362) uralkodásának idejéből származik. Mamdúh ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter szerint a feltárás azért is rendkívül jelentős, mert ez az első kápolna, amelyet a Héliopoliszban, a Napistennek ajánlott vallási központban álló templom területén találtak.

A régészek egyiptomi társigazgatója, Ajman Asmávi rámutatott, hogy a szentélyt kis templomként használhatták, ahol a fáraó a kor istenségeit ábrázoló szobrokat helyezett el. Asmávi arról is beszámolt, hogy ugyanott egy királyi szobrot is találtak, amely a legendás II. Ramszesz fiát, Merneptah fáraót (i.e. 1213 és 1203) ábrázolja, amint egyik kezében valamit egy istenség felé nyújt.

A műemlékvédelmi tárca vezetője szerint a szentély további értékeinek feltárása érdekében jelenleg a talajvíz szintjének csökkentésén fáradoznak. A német társigazgató, Dietrich Rau hozzátette, reményei szerint a szeptemberben kezdődő következő ásatási évad során a kápolna maradék részét is sikerül szabaddá tenni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták