Végső nyughelyére helyezték III. Richárdot 

A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel - egyebek mellett a leszármazottak DNS-vizsgálatával - azonosított földi maradványainak egyszerű koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő észak-angliai Leicester székesegyházában helyezték el egy külön kialakított sírboltban. A síremlék fekete gránit fedőlapján Richárd egykori uralkodói címerét és mottóját - "Loyaulte me lie" (A hűség kötelez) - helyezték el, a gránitlap tetején pedig egyszerű, modern kialakítású, fehér kőből faragott tömb zárja le a sírt. A fehér sírkő felszínén mély vésetű kereszt látható.

A királytól Justin Welby, Canterbury érseke, az Egyesült Királyságban ma államegyháznak számító anglikán unió első számú vallási méltósága vett végső búcsút a csütörtöki ceremónián, de külön búcsúszertartást tartott az elhunyt uralkodó tiszteletére Vincent Nicholls, Westminster érseke, az angol katolikus egyház vallási vezetője is. Az anglikán egyház jelenlegi formájában ugyanis a III. Richárdot trónjáról letaszító későbbi Tudor-dinasztiához, személy szerint a Rómával szakító VIII. Henrikhez kötődik. II. Erzsébet királynőt, az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodóját - az anglikán egyház legfőbb világi vezetőjét - legifjabb fiának, Eduárd hercegnek a felesége, Zsófia, Wessex grófnője képviselte. II. Erzsébet királynő édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király halála óta most első ízben vettek végső búcsút Nagy-Britanniában néhai uralkodótól.

III. Richárd csütörtöki újratemetése azonban példátlan történelmi esemény abban a tekintetben, hogy először sikerült fellelni tudományos kutatás eredményeként egy olyan angol uralkodó földi maradványait, akiről korábban nem lehetett tudni biztosan, hogy hol nyugszik. A király a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején. Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben, e nem éppen tiszteletteljes gesztussal is igyekezve meggyőzni a Plantagenet-dinasztia rivális ága, a York uralkodóház még megmaradt híveit arról, hogy ügyük végleg elveszett.

Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy holtában is megalázzák az éppen legyőzött ellenséget. Richárd ruhátlan holttestét annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetették egy sebtében kiásott sírgödörbe a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében. A holttest későbbi sorsa és főleg holléte azonban csaknem öt évszázadon át találgatások tárgya volt. Egyes korabeli beszámolók szerint a király földi maradványait egy közeli folyóba szórták, amikor VIII. Henrik, miután szakított Rómával, a XVI. században feloszlatta - és jelentős részben le is romboltatta - az angliai és írországi rendházakat.

A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja 2012-ben elhatározta, hogy megpróbál a végére járni a történelmi rejtélynek. A csapat korabeli térképek és modern helymeghatározó eszközök segítségével a leicesteri városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alatt azonosította a feltételezett sírhelyet, és a megbontott aszfaltburkolat alól már a többhetesre tervezett feltárás első napján előkerült egy csontváz, amely azonnal ígéretes leletnek tűnt. Az elhalt maradványain ugyanis egyértelműen felfedezhető volt az a fajta kóros mértékű gerincferdüléses elváltozás, amelyben III. Richárd közismerten szenvedett, és a csontokon jól látható harci sérülések is voltak.

A királyt a csontokból kinyert DNS-minták alapján sikerült kétséget kizáróan azonosítani. A kutatás e fejezetének főszereplője egy kanadai születésű londoni műbútorasztalos, Michael Ibsen volt, akiről a történészek kiderítették, hogy Richárd nővérének, Anna hercegnőnek egyenes ági leszármazottja. Ibsen - akit saját bevallása szerint megdöbbentett soha nem sejtett rokoni kapcsolata a néhai uralkodóval - a kutatócsoport kérésére DNS-mintát szolgáltatott, és a minta egyértelmű egyezést mutatott a parkolóban talált maradványok DNS-szekvenciájával.

A csütörtöki búcsúszertartás után talán elcsitul az a vita is, amely Richárd személyiségének megítélése körül dúl szinte a néhai uralkodó halála óta. A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworthi csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya - és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal kiadott, hírhedt Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép - a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”