Nem Homérosz írhatta az Iliászt
2015. január 12. 13:59
Homérosz nem egy élő ember volt, a történetírás egy hagyományát vagy a történetírók egy csoportját hívhatjuk így, ráadásul az Iliász vagy az Odüsszeia ezer évvel hamarabb íródhatott, mint azt korábban gondoltuk, állítja egy brit kutató.
Korábban
Az ismert ókori történetíró, az Iliász és az Odüsszeia szerzője, Homérosz valójában nem egy létező személy, állítja tavaly megjelent könyvében Adam Nicolson. A Homéroszt tanulmányozó kutató szerint az említett két mű eredete i. e. 2000-re, vagyis több mint egy évezreddel korábbra tehető, mint ahogy azt az elfogadott nézet tartja.
Az nem újkeletű feltételezés, hogy Homérosz nem is élt, az azonban igen, hogy fő művei több mint ezer évvel korábban keletkezhettek. A széles körben elfogadott hipotézis szerint az Iliász, valamint az Odüsszeia történetei i. e. 13. századi hagyományokra vezethetők vissza. Egy 2013-as kutatás az előbbi megszületésének pontos idejét hozzávetőlegesen i. e. 762-re datálta.
Az ókori görög költőről a hagyomány úgy tartja, hogy az i. e. 8. században élt és alkotott, azonban Nicolson szerint Homérosz nem létezett; a szájról szájra terjedő mítoszok egyfajta hagyományként fejlődtek, s a történetek folyamatosan csiszolódtak az eltelt évszázadok során. Nagyon kevés információnk van arról, hogy ki vagy mi volt egyáltalán Homérosz, de már az ókori görögök is úgy vélték, hogy ő volt az első nagy epikus költő. Egyes beszámolók szerint Homérosz egy vak poéta volt, aki valamikor 1102 és 850 között élt.
Az ókori görög énekes mesemondók és dalnokok idővel Homeridae néven bukkantak fel, ami kísértetiesen hasonlít a Homérosz névre, s a kutató úgy véli, a csoportosulás nevéből eredeztethető a poéta neve. A kutatás jelenlegi álláspontja szerint valóban van kapcsolat a két név között, azonban éppen, hogy Homérosz nevéből származik a Chios szigeti csoportosulás, és nem fordítva.
Homérosz személye és munkássága körül valóban sok a rejtély és a köd: például a legkorábbi írott műveket, amelyeket Homérosznak tulajdonítanak, i. e. 200-150 körül élt görög egyiptomiak mumifikálódott maradványai mellett találták. A legrégebbi teljes Iliász-kéziratra pedig Velencében a dózse könyvtárában bukkantak, s i. sz. 900-ra datálják. Nicolson szerint a Bizáncban keletkezett kézirat széljegyzetein olyan nyomok találhatók, amelyek az ókori költemény eredetére utalnak, s az ő elképzeléseit támasztják alá.
"Ezekből a rövid közlésekből az olvasható ki, hogy a korai időkben nem egyféle Iliász létezett, még nem jegyezték le az egyetlen hiteles szöveget, hanem a Földközi-tenger térségében többféle változat élt" - mondta a brit kutató.
Nicolson tíz évvel ezelőtt kezdett el érdeklődni a kérdéskör iránt, amikor kezébe vette az Odüsszeiát, miközben a viharban megrongálódott jachtja javítására várakozott. Kutatásai szerint a Homéroszhoz köthető versek többségének eredete i. e. 2000 környékére tehető. Szerinte a Homérosz műveiben fellelhető történetek főbb elemei megtalálhatók Indiában, a germán területek, valamint Izland regéiben is. A bennük lévő történetek a görögséget még egy mindenféle jog nélkül élő, erőszakos harcosoknak állítják be, s nyoma sincs az akkor már megtalálható civilizáltságnak, ezért gondolja, hogy több mint egy évezreddel régebbi a homéroszi anyag.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap