53 év után enyhül a viszony Washington és Havanna között

A konfliktus egy felhívással kezdődött 1960. október 20-án. Fidel Castro államfő az "imperialista" Egyesült Államok elleni lázadásra szólította fel a latin-amerikai népi erőket. Válaszként Washington a kubai cukor importkvótájának csökkentését helyezte kilátásba, amire Castro 26, Kubában jelen lévő amerikai cég államosításával reagált. Az egymilliárd dollár értékű amerikai vagyon elvesztését követően az Egyesült Államok kereskedelmi embargót vezetett be a szigetországgal szemben, és 1961. január 3-án megszakította a diplomáciai kapcsolatokat is.

Néhány hónappal később Washington kísérletet tett Castro eltávolítására, támogatva a kubai ellenállókat, ám a Disznó-öbölben indított partraszállási kísérlet kudarcot vallott. A kubai elnök pedig bejelentette, hogy hivatalosan is szocialista állammá alakulnak. Egy évre rá bekövetkezett a kubai rakétaválság, miután az amerikaiak felfedezték, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetekkel felszerelhető rakétákat telepített a szigetre. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök utasítására Kubát tengeri blokád alá vették. A konfliktus végül tárgyalások útján rendeződött, a szovjetek leszerelték a rakétákat, az Egyesült Államok pedig vállalta a szigetország elleni katonai támadások beszüntetését.

A két ország feszült viszonyában 1977-ben következett be enyhülés, ám az érzékelhető közeledésnek Ronald Reagan republikánus elnök hivatalba lépése véget vetett 1981-ben. Az új amerikai elnök és Castro kezdetben verbális csatározásokat folytatott, majd az ellenségeskedés tettlegességig fajult. Kuba készültséget rendelt el, erre az Egyesült Államok kémkedéssel vádolta meg a kubai diplomatákat, és kiutasították őket az országból. Ezután a szigetország felfüggesztette a Washingtonnal aláírt bevándorlási megállapodást, majd Washington megtiltotta a kubai állampolgárok beutazását. A helyzet annyira kiéleződött, hogy a guantánamói katonai bázison amerikai haditengerészeti osztagokat és bombázókat készítettek elő, miközben Kubában zajlott a katonai mozgósítás.

A szigetországgal szembeni blokád szigorításáról és Kuba végleges elszigeteléséről 1996-ban a Helms-Burton törvény rendelkezett, amelyet már Bill Clinton írt alá. Ebben az évben a kubaiak lelőtték a Segítő Testvérek elnevezésű humanitárius segélyszervezet két repülőgépét, a Fehér Ház válaszként felfüggesztett minden kereskedelmi járatot. Moszkva támogatta ugyan Kubát, a segélyek ellenére az ország mégis teljesen tönkrement. A hiánygazdaság miatt rengetegen próbáltak elmenekülni. Negyvenezren vágtak neki a tengernek, hogy eljussanak Floridába, szinte bármivel, ami úszik a vízen. Többségüknek csak a guantánamói bázisig vagy Panamáig tartott az útja, és sokan nem élték túl az utazást.

George Bush elnöksége idején még feszültebbé vált a viszony, a korlátozásokat továbbra is fenntartották, miközben az amerikaiak egyre több támogatást nyújtottak a kubai ellenzéknek. A helyzet változására azután nyílt remény, hogy Fidel Castro előbb átmenetileg, majd végleg átadta a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak. Barack Obama ezután "új kezdet" lehetőségét helyezte kilátásba, és jelét adva a közeledésnek, csökkentette az utazási és szállítási korlátozásokat, továbbá párbeszéd kezdődött bevándorlási kérdésekről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai