Magyarok keresik Hatsepszut királynő főhivatalnokának sírját

Mint az ELTE egyiptológiai tanszéke közölte, a jelenleg is a thébai nekropoliszban ásatásokat végző egyiptológusok és segítőik egy Újbirodalom-korabeli sír feltárásán és dokumentációján dolgoznak. A thébai ásatási területen az elit legprominensebb tagjai sorába tartozó Hapuszeneb sírkápolnájának kultusztermét, tengelyes termét és kereszttermét tisztítják meg. Utóbbiban a törmelék alól két akna bejárata került napvilágra, ezek készítési ideje csak a feltárás után állapítható meg. Ám mint a közlemény rámutat, az ókori, másodlagosan ásott aknák biztosan nem voltak részei az eredeti építészeti koncepciónak.

Hapuszeneb végső nyughelyének megtalálása várat még magára, a kor szokásának megfelelően valószínűleg a sír előtti udvaron, egy akna mélyén várható. Az idei feladatok közé tartozik a homlokzat egyik életveszélyessé vált bejárati pillérjének konzerválása is. Az állagmegőrzés az egyiptológia napjaink legelfogadottabb technológiájával történik, amely megegyezik az ókorban alkalmazott alapanyagok és módszerek használatával. A területen található mészkőtömböket szalmával és vízzel kevert mészkőőrleménnyel ragasztják.

A feltárást követően az ásatásvezető, Bács Tamás, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője sírpublikációt készít, amely közelebb vihet a korszak megismeréséhez. A tudományos életben már régóta várt kiadvány teljes és részletes, fényképekkel és rajzokkal illusztrált leírást ad majd Hapuszeneb sírjának építészeti, ikonográfiai és feliratos anyagáról.

"A sír a korszak egyik legmonumentálisabb emléke, hiszen tulajdonosának hatalma és befolyása Amun főpapjaként nem volt kisebb, mint a korszakból jobban ismert Szenenmutnak. Érdekessége, hogy a sír előtti, pillérekkel tagolt homlokzat mögötti keresztterem déli oldala Punt-jelenetet ábrázol. Szinte példa nélküli jelentősége az, hogy tulajdonosa saját sírjában ugyanazokat a jeleneteket ábrázolhatta, mint amelyek Hatsepszut emléktemplomában láthatók" - hangsúlyozza az ásatások jelentősével kapcsolatosan az ELTE egyiptológiai tanszékének közleménye.

Hapuszeneb sírjában megőrzött jelenettöredék Hatsepszut királynő uralkodásának 9. évében megindított punti expedíciót ábrázolta, amelynek híres előképe a fáraónő deir-el-bahari halotti templomát díszíti. Szenenmut ókori egyiptomi építész és hivatalnok a 18. dinasztia idején, Hatsepszut főintézője és lányának nevelője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején