Miért kellett Balassagyarmaton új börtönt építeni 1843-ban?

Halálos börtön

A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt. Ennek egyik példája volt a balassagyarmati börtön, amely felépítésének állomásai nem követték a reformkorban előírt és szokásos tervezési és építési gyakorlatot.

Az új börtön építését Nógrád megye kezdeményezte, több évnyi előkészítő munka eredményeképp 1840. november 28-án elküldte az új börtön tervét a Magyar Királyi Helytartótanácsnak jóváhagyásra. Kérését azzal indokolta, hogy a börtönnek használt régi, roskadozó épülete egészségtelen és kicsi. Felterjesztéséhez a megyei orvos és a tiszti alügyész jelentését is csatolta. Höppner Vencel orvos jelentéséből kiderül, hogy a megelőző egy évben 393 rab közül 260 betegedett meg, vagyis a rabok kétharmada. Közülük nyolcan meghaltak, és tizenketten a jelentés elkészítésekor is betegek voltak. A rabok krónikus, nehezen gyógyuló betegségektől szenvedtek, és újból és újból visszaestek.

A leggyakrabban előforduló megbetegedések a következők voltak: hurut és „hurutos láz", amelyek könnyen „tüdősorv"-ban végződtek, és ezek voltak a leggyakoribb halálokok; csúz, köszvény; „csorvás láz" (lázzal járó gyomorhurut), amely könnyen átment „idegláz"-ba (tífusz); vérhas; hasmenés; „görvélyes máj és lép", amely könnyen vízkórsággá fajult; „görvélyes nyakmirigy daganat". Höppner szerint a gyakori megbetegedéseket a rossz, mocskos, tisztátalan, mélyen fekvő, földbe épített és vizes tömlöcök, vagyis cellák okozták, és mivel egy tömlöcben 23-25-en is voltak, nem volt tiszta a levegő és a betegségek is könnyen terjedtek. Sooky Andor tiszti alügyész szintén megerősítette, hogy a rabok számához képest a börtön területe kicsi, ezt bizonyítandó névszerinti jegyzéket is csatolt jelentéséhez.

Az új börtönépület kereszt alaprajzú tervét Entz Mátyás balassagyarmati építőmester készítette el költségvetéssel együtt. Mivel a megye bízott a kezdeményezés jóváhagyásában, arról is határozott, hogy már a felsőbb engedélyezés megérkezte előtt megteszik az előkészítő lépéseket, hisz rendelkeztek a munka megkezdéséhez szükséges pénzzel, a hiányzó összeget a birtokosok adományaiból kívánták fedezni.

1. Halálos börtön
2. Új börtön kell

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?