A Ferenczy Múzeumban látható a Mátyás király tudósai körében

Az 1940-ben készült, 130 x 180 centiméteres olajfestménnyel a festő munkásságának egy jelentős szeletét képező történelmi témakör egy darabja került az intézményhez. A történelmi tárgyú képekből ez az első a Ferenczy Múzeum Jeges-gyűjteményében. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával megvásárolt alkotással immár hatra bővült az intézmény Jeges-kollekciója.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató az új szerzeménnyel kapcsolatban elmondta, hogy a magántulajdonostól nyolcmillió forintért megvásárolt alkotásra külföldi vevő is pályázott, s az NKA egyedi döntése alapján sikerült a közgyűjtemény számára megszerezni. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy méltó helyet találjanak majd a jelenleg a Pajor-kúriában kiállított nagyméretű festménynek.

A Mátyás királyt itáliai tudósok körében ábrázoló festmény ünnepélyes bemutatásán Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete különösen fontosnak nevezte Jeges Ernő munkásságát az olasz és a magyar kultúra közötti híd építésében. A nagykövet hangsúlyozta: a művész úgy ábrázolta a magyar hagyományokat és az identitást, hogy közben görög-római és olasz eredetű műkincsekből merített ihletett. Kiemelte: a kép egy olyan uralkodó nagyságáról tesz tanúbizonyságot, aki azzal tette naggyá országát, hogy nem csupán megnyitotta azt Európa felé, de a kultúrának és a tudományok fejlődésének köszönhetően befolyásossá is tette Európában.

A kép történelmi hátterét és az alkotás keletkezésének körülményeit vázolva E. Kovács Péter történész elmondta, hogy a mecenatúrával Mátyás a hatalmát kívánta szolgálni, de "roppant egyéni érdeklődés is volt benne". A történész a mű létrejöttének körülményeit, a korszakot felidézve egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy 1940-ben Mátyás-évet tartottak. "Mátyás fontos volt mint személyiség, aki gazdasági stabilitást hozott az ország számára, emellett fontos volt a Horthy-családnak mint olyan uralkodó, aki nem dinasztikus király volt" - mondta.

Jeges Ernő a szentendrei művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagjaként éveken keresztül dolgozott a szentendrei művésztelepen - olvasható a Ferenczy Múzeum honlapján. Az 1930-as évek végétől kezdve számos monumentális egyházművészeti munkában vett részt, ekkoriban a Római Iskola egyik jeles tagjaként is ismertté vált. Alkalmazott grafikai munkássága is jelentős: tervezett plakátokat, készített csomagolópapír- és bélyegterveket, emellett könyv- és újságillusztrációkat.

Az 1920-as években festészete érintkezik Szőnyi István és a köréje gyűlt művészek nevével fémjelzett neoklasszicizmussal, majd a szentendrei korszakában erőteljesebb, expresszívebb lett a stílusa. A harmincas években egyre tudatosabban foglalkozott történelmi témákkal, célja a magyar történelmi festészet megújítása volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
• A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
• Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
• Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
• Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
• Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
• Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték