Egyiptomi mindennapok az ősi falfestményen
2014. július 24. 17:30
4300 éves falfestményt fedeztek fel egy, a gízai nagy piramistól keletre fekvő sírhelyen. A freskón az elhunyt mozgalmas élete tárul elénk: csónakázás a Nílus déli folyásánál, különböző utazások, madárvadászat a mocsárban. A szereplők pedig mind ugyanazok: a megboldogult Perszeneb, a felesége és a kutyájuk.
Korábban
Bár Gízáról elsőre a piramisok jutnak eszünkbe, tőlük nem messze, keleti és nyugati irányban számtalan egyéb sírt tártak már fel az egyiptológusok. Ezen temetkezési helyeken főként magánszemélyek aludták örök álmukat, akik az Egyiptomi Óbirodalomban (i. e. 2649-2150), a gízai piramisok építésének idején különböző tisztségeket töltöttek be. A 4300 éves falfestményt még 2012-ben fedezte fel az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Tanulmányok Intézetének kutatócsapata, amely 1996 óta dolgozik a helyszínen. A tavalyi évben a helyreállítási munkálatok folytak.
A tudósok akkor bukkantak rá a freskóra, amikor a sírfeliratok szerint papként és gazdasági intézőként tevékenykedő Perszeneb sírját kezdték el felújítani. A gízai nagy piramistól mintegy 300 méterre keletre fekvő nyughely egy áldozati ajándékok tárolására szolgáló helyiségből, egy központi teremből és magából a sírkamrából áll. A három teremben 11 darab, Perszenebet és a családját ábrázoló szobor kapott helyet. A sírt a 19. században említették először, akkor a német Karl Richard Lepsius és a francia Auguste Mariette egyiptológusok az ötödik dinasztia közepére vagy végére (i. e. 2450-2350) datálták.
"Bár a 19. század óta ismerjük a sírhelyet, tudott még újdonsággal szolgálni számunkra. Igazi meglepetés volt, amikor a központi szoba keleti oldalán egy Óbirodalom kori freskó tárult a szemünk elé" - mondta Makszim Lebegyev a LiveScience-nek. "A festményt egy vékony rétegű, finom, fehér vakolatra vitték fel, amely mára - a 19. századi koromnak és piszoknak köszönhetően - teljesen elszíneződött. Mára az eredeti falfelület mintegy 30 százaléka maradt meg csupán" - mondta Lebegyev.
A szennyeződéseket Kairónak a 19. században végbement nagy mértékű fejlődése és iparosodása okozta, de az sem elhanyagolható tény, hogy a középkorban gyakorlatilag beköltöztek a sírboltba, jelentősen megkárosítva a történelmi emlékeket, tette hozzá az orosz kutató. Ennek ellenére a jelenetek nem vesztek el teljesen, a megmaradt rajzolatok lehetővé teszik az egész kompozíció rekonstrukcióját.
A freskó nem csupán szemet gyönyörködtető, de az egyiptomi mindennapokba is betekintést nyújt. Az alkotás tetején hajókat látunk, amelyek a vitorláik irányából következtetve dél felé haladnak a Níluson. "Valószínűleg egy zarándoklaton járhattak északon, esetleg ottani birtokaikat vehették szemügyre a család tagjai" - magyarázta Lebegyev. A falfestmény alsó részein különféle mezőgazdasággal kapcsolatos jelenetek láthatók, úgy mint szántás, vetés, birkaterelés, terményekkel megrakott szamarak hajtása. A művész Perszenebet, a feleségét, valamint kutyájukat is megörökítette, mellettük pedig egy madárvadászat látható.
A nagy piramis melletti területen, ahol a kutatócsapat ásatásokat végez, több tucat sírt tártak már fel, amelyek többségében szintén előkerültek freskók. Ám a gízai fennsík sziklába vájt sírkamráit a 20. század első felében rohamtempóban és jórészt szakszerűtlenül tárták fel, s a kutatók nem néztek be a középkori lakók által otthagyott vakolatréteg mögé, ahol valószínűleg még rengeteg falfestmény található.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- A brit kormányzat kénytelen volt eleget tenni a zendülő matrózok követeléseinek
- Sajátos humorával színesítette diplomáciai küldetéseit Fülöp herceg
- Galtierinek bukást, a „Vasladynek” népszerűséget hozott a falklandi háború
- London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
- Csak Eleanorként ismerte a menekült kislány az őt örökbe fogadó First Ladyt
- Megtizedelte a britek pénzét a sokak által ellenzett reform
- Londonban váltak híressé, de Párizsból származnak az emeletes buszok
- Másodszorra találta fel Dunlop az elfeledett légtömlős gumiabroncsot
- Még aktív játékosként lovaggá ütötték az első aranylabdás futballistát
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap