Droghasználatra buzdító tanítás az 1700 éves egyiptomi falakon

A Nílustól 320 kilométerre nyugatra található Dakhla oázisban fekvő Amheida egyik épületén 1700 éves görög nyelvű írást fedeztek fel a kutatók. Az építmény, amelyet később palotává építettek át, minden bizonnyal iskolaként funkcionált, ahol a tanár a nyomaték kedvéért a falakra írta a tanulókat keményebb munkára és szorgalomra buzdító bölcsességeit.

Az oktató motivációs sorai mellett Homérosz Odüsszeiájából vett idézeteket is felrótt a falra. Mégpedig azokat a strófákat, amelyek tulajdonképpen az ősi "kábítószer-használatról" szóltak, amikor trójai Helené vacsoravendégeinek "varázsos szert hintett, amit ittak, a borba, fájdalom- és haragűzőt, mely feledést hoz a bajra, mindre". Egyes kutatók szerint ópium lehetett ez a "varázsszer".

"Ki ezt, miután keverőbe keverve lenyelte, aznap az orcáján nem perdül végig a könnye" - folytatódik a festett szöveg. A szakértők úgy vélik, azért került a falra a több ezer éves idézet, hogy az egyiptomi nebulók lemásolják és pozitív jelentését magukévá tegyék. Egy másik, görög nyelvű bölcsesség így szólt: "Legyetek bátrak, fiaim, a nagy isten (Hermész) megadja nektek a sokrétű erény koronáját", majd így folytatódik: "Dolgozzatok keményen, a fáradalmak teszik férfivá a férfit!"

Az iskolát már 1979-ben felfedezték, de csak a 2000-es években kezdődtek meg az ásatások, amelyek során már korábban is felbukkant egy-egy "falfirka". Az épület azért egyedülálló, mert a rómaiak uralta Egyiptomban ez az első épület, amelyről biztosan tudjuk, hogy gyermekek oktatására használták, magyarázta Raffaella Cribiore, a New York-i Egyetem munkatársa a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik német folyóiratban megjelent tanulmányában.

Az ókorban nem volt jellemző, hogy külön iskolaépületet tartsanak fenn, általában egy-egy tehetősebb tanonc otthonában folyt a képzés, így közismerten nehéz beazonosítani a helyszíneket. A kutató úgy véli, a szövegek önmagukban bizonyító erejűek, így ez az első és eddig egyetlen korabeli egyiptomi osztályterem.

A régészek szerint a helyiségben mindössze húsz évig folyhatott tanítás, majd az osztálytermet egybeépítették egy palotával, amely Szerenosz városi tanácsnok tulajdonát képezte. A kutatók úgy vélik, a terem akkor zárhatta be ajtaját véglegesen, amikor a tanár elköltözött, esetleg elhunyt.

Susanna McFadden, a New York-i Fordham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a régészek a közelmúltban lakomákat és fuvolaművészt ábrázoló freskókat fedeztek fel a falakon, amelyeket több helyen lenyűgöző geometriai motívumok díszítenek. Úgy véli, a falakon lévő tanári bejegyzések a tanácsnok családjának kultúra iránti fogékonyságát dicséri.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?