Lehet-e szellemi örökség egy kamikaze levele?
2014. február 6. 13:28
Japán felterjeszti az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a kamikaze pilóták által írt második világháborús leveleket. Nem tudni, hogy a lépés hasonlóan hűvös fogadtatásban részesül-e, mint amikor Tokió szénbányákat és olyan ipari létesítményeket szeretett volna világörökségi védelem alá venni, ahol a gyarmati időkben koreaiak ezreit dolgoztatták kényszermunkásként.
Korábban
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
A Japán Nemzeti Műsorszolgáltató, az NHK értesülései szerint a Kagosima prefektúrában található Minamikiusu városa kedden 333, a második világháborús kamikaze pilóták által hátrahagyott levelet terjeszt fel az UNESCO reprezentatív listájára. A város egykoron olyan bázisnak adott otthont, ahonnan a japán pilóták indultak el, hogy elsüllyesszék az amerikai hadihajókat. A pilóták több mint ezer levelet és több ezer fotót hagytak maguk után; a minamikiusui múzeumban 14 ezer ilyen emléket őriznek, amelyek közül 333-at fordítottak le angol nyelvre.
Japán egyik korábbi próbálkozása heves ellenérzéseket szült, miután a kormány megpróbálta felterjeszteni az UNESCO világörökségi listájára Kjúsút és Jamagucsit, ahol a gyarmati uralom idején a japán hatóságok koreaiak ezreit dolgoztatták kényszermunkásként. Jun Bjong Sze dél-koreai külügyminiszter kedden az UNESCO etikai elveivel ellentétesnek nevezte Tokió akkori lépését, ám a mostani felterjesztés sorsáról egyelőre nem lehet tudni.
A japán légierő öngyilkos - főként önkéntesekből álló - alakulatát, amely kamikaze néven vált híressé, 1944. október 21-én vetették be először a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben. Az öngyilkos támadások alapját a busidó adta, amelynek alapján egy harcos számára a hadifogság a legnagyobb megalázatást jelentette. A pilóták legfőbb célpontjai a repülőgép-hordozók voltak. A japánok több mint ötezer kamikaze repülőgépet tartalékoltak a Japán elleni amerikai támadás visszaverésére, s a háború alatt körülbelül 2500 bevetésre került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap