2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Koncentrációs tábor alatt keresik a nácik titkos laboratóriumát

2014. január 9. 08:54

Az osztrák hatóságok döntése nyomán megindulhat a kutatás a mauthauseni koncentrációs tábor területe alatt egykoron futó titkos alagutakban, ahol a feltételezések szerint az atombomba kifejlesztésén dolgozó német tudósok nukleáris teszteket hajtottak végre.

A zöld jelzéshez egy dokumentumfilm-sorozat adta meg a végső lökést, abban ugyanis olyan egykori második világháborús archív anyagokat - tervrajzokat és szemtanúk beszámolóit - mutattak be, amelyek arról árulkodtak, hogy a németek - versenyt futva a szintén az atomprogramon dolgozó Egyesült Államokkal - minden követ megmozgattak a nukleáris fegyver kifejlesztése érdekében, a kutatás pedig a legnagyobb titokban, a föld alatt folyt.

Sajtóbeszámolók szerint legutóbb a felső-ausztriai St. Georgennél magas sugárzási szintet mértek, ami akár egy hét évtizeddel ezelőtti kísérleti robbantásra is utalhat. A közelben található guseni koncentrációs tábor az egyik legnagyobb és legbrutálisabb haláltábor volt osztrák földön. Az eredetileg Mauthausen II néven futó koncentrációs tábor alatt összesen 20 kilométer alagút húzódótt, ahol egy időben 40 ezer fogoly dolgozott a hadászati eszközök (például a Messerschmitt vadászrepülőgépek) összeszerelésén.

A Linzhez közeli Mauthausen és altáborai a második világháború idején mintegy 200 ezer foglyot - közöttük nőket és gyerekeket - tartottak fogva embertelen körülmények között. Az első foglyok 1938 augusztusában érkeztek a hegy tetején lévő, erődszerűen kialakított táborba. Az első szelekcióra 1941 augusztusában került sor: az áldozatokat az eutanáziaprogramban is szerepet kapó hartheimi kastélyban gázosították el.

A Hitler csodafegyveréről forgató Andreas Sulzer dokumentumfilmjének bemutatása után a helyi önkormányzat úgy döntött, utánaered a rejtélynek. Eddig 12 ezer eurót költöttek az előzetes felmérésekre, s nemzetközi kutatókat várnak a projekthez. Stefan Karner, a Grazi Egyetem elismert történészprofesszora jelenleg is kutatásokat végez a helyszínen abban a reményben, hogy előbb-utóbb sikerül rálelni a titkos atomprogram elemeire. A moszkvai, németországi és amerikai levéltárakban kutató Karner levéltári források nyomán állítja, hogy 1944. január 2-án 272 rabot szállítottak Mauthausenből St. Georgenbe a titkos folyosók megépítéséhez, illetve azt is sikerült feltárnia, hogy az év novemberére a 40 ezer kirendelt munkásból 20 ezer életét vesztette.

A háború után Ausztria több millió schillinget költött az alagutak befalazására, de Sulzer úgy véli, hogy a náci atomprogram titkos helyszínét a hatóságok figyelmen kívül hagyták. A kutatást megnehezíti, hogy 1955-ben a St. Georgenből kivonuló szovjet csapatok minden ezzel kapcsolatos iratot magukkal vittek. A történészek azt is kutatják, hogy van-e kapcsolat St. Georgen és a németországi helyszínek között; a téma iránt óriási az érdeklődés, különösen azóta, hogy 2011-ben bejelentették, megtalálták a Hitler titkos atomprogramjából visszamaradt nukleáris hulladékokat egy Hannoverhez közeli bányában. Német atomtudósok akkor elmondták, hogy több mint 126 ezer hordó nukleáris anyag hever hatszáz méterrel a föld felszíne alatt egy régi sóbányában.

1939 januárjában, kilenc hónappal a második világháború kitörése előtt Otto Hahn és Fritz Strassmann büszkén jelentették be, hogy történelmi kísérleteket folytatnak a maghasadás területén. A német „urániumprogram” röviddel Lengyelország megtámadása után vette kezdetét. A program katonai célokra való felhasználásának kérdését Kurt Diebner fizikus vizsgálta meg, s még ugyanabban az évben Werner Heisenberg közölte, hogy a nukleáris láncreakció igenis kivitelezhető. Habár a háború keresztülhúzta a számításaikat, a Harmadik Birodalom bukása előtt a náci tudósok komoly lépéseket tettek az urándúsítás felé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár