Tévedésből elcserélték Gauss német matematikus agyát

Renate Schweizer, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémia Intézet idegkutatója munkája során fedezte fel a tévedést. Elmondta, amit a kutatók eddig Carl Friedrich Gauss agyaként tanulmányoztak, az valójában egy Fuchs nevű orvosé.

Valószínű, hogy a híres matematikus és Conrad Heinrich Fuchs doktor agyát nem sokkal 1855-ben bekövetkezett haláluk után cserélték fel. A C. F. Gauss feliratú üvegben tárolt agy tehát Fuchsé, az orvos nevével felcímkézett üvegben pedig a matematikus agya található. A tévedést feltáró tanulmány a Brain című szaklapban jelent meg.

Schweizernek az tűnt fel, hogy a Gaussénak tartott agyon az úgynevezett központi tekervény egy barázdája hiányzik, ezt pedig egy göttingeni boncoló 1860-ban és 1862-ben képekkel dokumentálta. A vizsgált agy szerkezete Fuchs agyának egy ábrázolásához hasonlított. A két tudós agyát kutatási célból preparálták, és a Göttingeni Egyetem orvosi karának nyilvánosan nem látogatható gyűjteményében alkoholban tárolják a mai napig.

Gauss igazi agyát a kutatók modern képalkotó eljárásokkal tanulmányozták, és arra az eredményre jutottak, hogy a zseniális matematikus és csillagász, valamint az orvos agya nagyság és tömeg szempontjából is hasonlít egymásra. Gauss a szakemberek szerint valószínűleg magas vérnyomásban szenvedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról